A jelenlegi néhány hónapos eljárással ellentétben 2010 előtt a magyar állampolgárság megszerzése legalább két évig tartott, több mint százezer forintjába került az igénylőnek, és évente ötezer kérelemmel birkózott meg a magyar közigazgatás, ez a szám 2012-13-ra már csaknem kétszázezerre nőtt – idézte fel Wetzel Tamás, a honosítási eljárás koordinálásáért felelős miniszteri biztos a Magyar Nemzetnek.
– Tizenegy évvel ezelőtt az állampolgársági törvény módosításának előkészítését kaptam feladatul, amelyet 2010. május 26-án szinte egyhangúlag fogadott el az Országgyűlés, ezáltal pedig egy történelmi léptékű vállalkozás, a magyarság közjogi egyesítése vette kezdetét – idézte fel Wetzel Tamás.
Elmondta: az érdeklődés azóta is folyamatos, az anyaországon kívül élő nemzettestvérek évente tízezres nagyságrendben szerzik meg a magyar állampolgárságot.
– A honosítási eljárás azért is különleges, mert nem egy hatósági határozattal, hanem egy meghatározó élménnyel, az állampolgársági eskütétellel ér véget, amely nagyon sok embernek katarzis, történelmi igazságtétel – magyarázta. – Megható volt például mindenkinek, amikor több mint száz éves nénik vagy bácsik tették le az állampolgársági esküt, megszerezve immár harmadik alkalommal a magyar állampolgárságot, amelyet mindig akaratukon kívül vesztettek el.
A miniszteri biztos kiemelte, hogy a magyar állampolgárság minden magyarnak jár, a saját magyarsága és a családja, felmenői magyarsága miatt, ez a jog magától értetődő.
Az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésének eredményeképpen tehát – hangsúlyozta – mára már az egymilliót is meghaladta az új magyar állampolgárok száma, amellyel 2004. december 5-e sebeit is sikerült gyógyítani. Kiemelte:
– Az elmúlt évek során a diaszpórában élő magyarok közül is nagy számban kérelmezték a magyar állampolgárságot, az eljárás célja pedig szintén az volt, hogy ők is a lehető legegyszerűbb módon tudják igazolni a származásukat. A diaszpórában élő magyarság esetében viszont egyedi élethelyzetekről kell beszélni, hiszen nagyon sokan közülük már korábban is magyar állampolgárok voltak.
A miniszteri biztos elmondása szerint a honosítási eljárás előlendítésében különösen nagy jelentőséggel bírt, hogy olyan helyeken is sikerült magyar külképviseleteket nyitni – pl. Torontóban, Sydneyben, Sao Paulóban – ahol 2010 előtt ezeket az intézményeket bezárták.
Hangsúlyozta: a konzuli szolgálatok sokszor óriási erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a magyar állampolgárokhoz eljussanak.
Wetzel Tamás arra is kitért, az új magyar állampolgároknak egyre több olyan közigazgatási ügyük van, amelyeket már a magyar hatóságok előtt tudnak intézni: útlevél-kérelmezés, magyar elektronikus személyi igazolvány igénylése, az anyakönyvi eljárások.
Emellett a külhoni magyarok számos kedvezményre is jogosultak, gondoljunk csak a hadigondozotti ellátásra, ami az állampolgársághoz hasonlóan szintén egy történelmi igazságtétel, vagy a Köldökzsinórprogramra, az anyasági támogatásra, ami a magyarság megmaradásában szintén nagyon komoly jelentőséggel bír.
– Tehát egy-egy magyar főkonzulátus vagy nagykövetség esetében több százezer magyar állampolgár ügyes-bajos közigazgatási dolgairól kell gondoskodni, így a továbbiakban a kettős állampolgárság intézménye mellett azt is biztosítani szeretnénk, hogy a külképviseletek továbbra is a lehető legjobban végezzék a feladatukat – szögezte le.
(E. N. – a Magyar Nemzet nyomán)
You must be logged in to post a comment.