A kanadai Rákóczi Alapítvány még tavaly, a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából hirdetett pályázatot a Kárpát-medencében élő fiatalok számára, írják meg, miben rejlik szerintük a magyar megmaradás kulcsa, osszák meg gondolataikat a közös európai jövőről, a kilátásokról és a leckéről, amit Trianon adott fel nekünk.
A felhívására közel száz fiatal küldte be írását, amelyek javát egy éven át lapunkban közöltük, ezekből állt össze Friss hangok a perifériáról címűmagyar–angol nyelvűkötet, amelynek a minap tartották az ünnepélyes online bemutatóját, amely – mint Csadi Zoltán, a magyarországi II. Rákóczi Ferenc Alapítvány ügyvezetője, az esemény szóvivője közölte – fontos mérföldkő a a Rákóczi Családi Kör életében, kétévi munka betetőzése.
Ezt a munkát köszönte meg a pályázóknak és a támogatóknak a kötet főszerkesztője, dr. Aykler-Papp Zsuzsa, a kanadai Rákóczi Alapítvány elnöke, aki hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy közel száz olyan fiatal fogalmazta meg a gondolatait, akiknek a családja már 3-4 nemzedék óta kisebbségben él, és hűen őrzik a magyarságukat.
Ebből a bőséges és színvonalas kínálatból 35 írás került a kötetbe. A főszerkesztő úgy véli: azért volt ilyen nagy hatása a pályázatnak, mert ez az első olyan mű, amelyben határon túli fiatalok fejhették ki, milyen hatással van életükre Trianon, és miben látják megmaradásunk kulcsát, amelyre a jövő kihívásaira pozitív megoldásokat kínálva adtak változatos válaszokat. Ebben kívánja továbbra is segíteni a határon túli ifjúságot a Rákóczi Alapítvány, amely 2008-ban elsőként kapta meg az Európai Unió Károly-díját a Diákok Határok Nélkül programjáért, és ennek a kötetnek is az a célja, hogy a kisebbségi sorban élő fiatalok hangja – világnyelven, angolul is – minél messzebbre elhallatsszék.
Kalmár Ferenc szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos elújságolta, hogy az angol nyelvűkötetet már bemutatta Strasbourgban az Európa Tanács magyar elnöksége által szervezett nemzetközi konferencián, ugyanis fő prioritásuk az őshonos nemzeti kisebbségek védelmének erősítése volt. Fontosnak nevezte, hogy a határon túli fiatalság hallatja a hangját a saját életét érintő súlyos kérdésekben.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a határon túli magyarság nemzetközileg egy elfelejtett kisebbség, hiszen régen leomlott a berlini fal, felbomlott a Szovjetunió, szétesett Jugoszlávia és Csehszlovákia, de a magyar kérdés továbbra is megoldatlan maradt, ezért tovább kell küzdeni.
Hozzátette: a nemzet köszönettel tartozik a Rákóczi Alapítványnak, amely a kisebbségi magyar fiatalok identitásának kialakításával foglalkozik, megismerteti velük az anyaországot, a magyar kultúrát.
Palkovits Valér torontói főkonzul hangsúlyozta: a kötet hiánypótló alkotás, mert nem történészek szemével vizsgálja Trianon hatásait, hanem fiatalok mondják el, hogyan lehet határon túli magyarként boldogulni.
Szathmáry Emőke professzor, a Manitobai Egyetem emeritus elnöke – aki hétévesen került Kanadába – ecsetelte azokat a kihívásokat, amelyekkel a könyv bevezetőjének írásakor meg kellett küzdenie: a legtöbb kanadai sohasem hallott a trianoni szerződésről, nem tudják annak következményeit, míg a magyarokkal azt kellett megismertetni, hogy Kanada milyen eredményeket ért el a multikulturális társadalom kialakításában. Ahol megvan az akarat, ott több nemzetiség is békében tud együtt élni – hangsúlyozta.
A könyvben szereplő esszék szerzői szerzők közül az erdélyi Baróthi Johanna, a kárpátaljai Svingola Genovéva és a délvidéki Bálint Tibor olvasott fel elgondolkodtató és megható részleteket esszéjéből, amelyekből megtudhatjuk, miként gondolkodnak, hogyan élik meg kisebbségi létüket a fiatalok, akik hangsúlyozzák, nem tagadják meg akkor sem a magyarságukat, ha ezért a szülőföldjükön nap mint nap keményen meg is kell küzdeniük.
Baróthi Johanna külön kiemelte, hogy Erdélyben őshonos kisebbségiként kulturális és területi autonómiát igényelnek, és mindhárman fontosnak tartották, hogy a Kárpát-medencében mindenki jusson hozzá magyar nyelvűoktatáshoz.
Az egyik észak-amerikai esszét író Diósady András, a Rákóczi Alapítvány ügyvezető alelnöke rámutatott, hogy ők is kisebbségben élnek, de a kanadai társadalomban létezve is igyekeznek megtartani egy másik – a magyar – életet, kultúrát. A kanadai fiatalok, akik multikulturális társadalomban nőttek fel, ennek működéséről tudnak tapasztalatokat átadni a határon túli magyaroknak, akik pedig a magyarság megőrzésében tudnak követendő értéket nyújtani.
A felvidéki Hajdók Katinka kiemelte: amikor a pályázat ötletén dolgoztak Aykler-Papp Zsuzsával, nem gondolta, hogy ilyen sok tartalmas pályázat érkezik, és örül annak, hogy a határon túli fiatalok erős jövőképpel rendelkeznek.
A szövegek lefordításához kapcsolódó kihívásokról beszélt Máté Mária, aki angolról magyarra, míg Csermely Péter magyarról angolra ültette át az esszéket a kétnyelvűkötethez.
Zárszóként Aykler-Papp Zsuzsa elmondta, hogy az angol nyelvűkönyvbemutatót január 7-én tartják online a Torontói Egyetemen. Az elnök asszony örömmel osztotta meg a résztvevőkkel, hogy a Rákóczi Alapítvány jövőjét biztosítottnak látja, hiszen nagyon sok tehetséges fiatal kapcsolódott be a munkába.
Megköszönte az adakozók segítségét, akik támogatják a mozgótábort, az ösztöndíj- és étkezési programot, valamint ezt a könyvet, végül elmondta: „Jó érzés, hogy ifjú szívekben élünk tovább!”
B. R.
You must be logged in to post a comment.