A szlovák állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a benesi dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze – írja az Új Szó.
A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján az 1940-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék – annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
A Szlovák Földalap felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a benesi dekrétumok alapján állítottak ki Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat.
Első fokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több olyan jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát megbízhatóan igazolták.
Az állam képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így az 1940-es évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A földalap az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság február végén az örökösöknek adott igazat.
Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének azonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen.
Fotó: Somogyi Tibor (Új Szó)
