A tudás hatalom, ezért is próbálja meg minél több hasznos információval szolgálni az erdélyi magyar társadalmat, a helyi vállalkozásokat az Erdélystat. Barna Gergő, a statisztikai portál vezető munkatársa úgy véli, az elemzéseik hiánypótlóak, mert nagyon sok gazdasági, egészségügyi, szociális és oktatási szempontból fontos adatot közölnek.
Az Erdélystat célja az Erdélyre és a romániai magyarok helyzetére vonatkozó statisztikai adatok megjelenítése.
– A statisztikai portálunkat azért hoztuk létre, hogy azokat a társadalmi és gazdasági folyamatokat kövessük, amelyeket etnikai szempontból is lehet vizsgálni – mondta Barna Gergő. – Az Erdélystat az erdélyiekről az itt élő magyaroknak szól elsősorban. Etnikai bontásban kevés statisztikai adat áll a rendelkezésünkre, főként a népszámlálásra és bizonyos oktatási adatokra támaszkodhatunk. Azt nézzük, hogy Erdélyen belül a különböző régiókban mi történik gazdasági, egészségügyi, szociális és oktatási szempontból. Kiemelkedően fontosak számunkra a nagyobb arányban magyarlakta területek, így a Székelyföld, a Partium vagy Közép-Erdély. Képet akarunk adni arról, hogy Erdélyben a magyarok társadalmi helyzete hogyan alakul.
Arról, hogy miért fontosak a kigyűjtött, rendszerezett és értelmezett adatok, a szakember elmondta:
– Igyekszünk az erdélyi magyarok számára megjeleníteni azt, hogy miként néz ki a társadalom demográfiai, gazdasági, oktatási, szociális téren. Próbálunk olyan adatokat a nyilvánosság elé tárni, amelyeket nem dolgoznak fel rendszeresen, ilyenek a beiskolázási számok, a különböző vizsgák teljesítménye. Pl. nyolcadikos záróvizsga- és érettségi rangsort készítünk, ezek nagyon hiányoztak az erdélyi magyar nyilvánosságból.
Erdélyben is csökken a magyarság száma, jelentős problémát okoz az elvándorlás, kevesebb gyermek születik, és ezek következtében elöregedik a társadalom. Vannak kedvező adatok is?
– Gazdasági téren az látszik, hogy a magyarlakta régiók, ha meg nem is erősödtek, de az az erőteljes csökkenés, ami a rendszerváltás után elindult, most talán megállt – mondta az elemző. – Ha különböző gazdasági mutatókat nézünk, akkor a Székelyföld, illetve a Partium mind jobban ledolgozta a lemaradását az elmúlt években.
A koronavírus-járvány mindenki életét megkeseríti. Hogyan éltek túl a járványt az erdélyi magyar vállalkozások?
– 2020-ban Romániában volt ugyan 4%-os volt a GDP-visszaesés, de ez nem akkora, mint amit előre számoltak. Erdély magyarlakta területei az átlagosnál is alacsonyabb csökkenést szenvedtek el, és a helyreállás is gyors volt. Másrészt az ágazatok szerint a turizmus mellett a könnyűipart és a mezőgazdaságot érintette a válság jelentősebben. Az amúgy is elmaradottabb vagy a középmezőnyben levő megyékben élő magyarokat igencsak megpróbálta a válság. Azok szenvedték meg jobban a járványhelyzetet, akik alacsonyabb jövedelemmel és kevesebb tartalékkal rendelkeznek. Ezért is van az, hogy Romániában, ahol ismét tombol a járvány, egyre nagyobbak a társadalmi feszültségek.
A közelmúltban tartották meg Marosvásárhelyen az I. Erdélyi Gazdasági Fórumot, a rendezvény a vállalkozások megerősítését, egymásra találását is szolgálja. Mennyire van szükség a magyar-magyar kapcsolatfelvételre?
– Az együttműködés nagyon fontos, a vállalkozások, a gazdaság világában az erős kapcsolati háló kincset ér – mutatott rá a szakember. – Az erdélyi magyar társadalom egyre inkább párhuzamosan működik a román mellett, mind kevesebb a kapcsolat, az érintkezés köztük. A gazdaság esetében ez így nem teljesen igaz, főleg a nagyoknál, de a kisebb cégek inkább a magyar világ felé nyitnak, Erdélyen belül, egymással működnek együtt. Fontos ugyanakkor, hogy az anyaországban vagy más külhoni térségekben is partnerre lelhetnek. Az erdélyi vállalkozásoknak szükségük van a tapasztalatokra, a tudásra, amit könnyebben megszereznek más magyar cégektől, mint Bukarestben, ami sok esetben, főleg a kisebbeknél, a nyelvi korlátok miatt is van.
(Külhoni Magyarok)
You must be logged in to post a comment.