Az aradi vértanúk emléknapján az anyaországban, az elszakított területeken és a diaszpórában is megemlékeztek a magyar szabadság hőseiről. Budapesten katonai tiszteletadás mellett, ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
A nemzeti gyásznapon az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra –, valamint a Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeztünk.
„Az eszmék tovább élnek az értékek megbecsülésében, örökségünk megőrzésében” – mondta Áder János köztársasági elnök Komáromban, a felújított Csillagerődben.
„Amikor 1848–49 hőseiről beszélünk, látnunk kell – az önfeláldozás mai ember számára már alig átélhető magasztossága mögött – a törékeny embereket, személyes gyötrelmeiket, súlyos döntéseiket, a hazához való következetes, kitartó ragaszkodásukat” – fogalmazott az államfő.
Kijelentette: az életáldozatra, önfeláldozásra ma már nem kényszerülő nemzedék tagjaként is tanulnunk kell tőlük, „hogy újra és újra – ünnepen és hétköznapon – észrevegyük, nagy érték a szabadság, ’48–49 hősei az életüket is kockára tették érte.
„Aki azt a küldetést választja, hogy a magyar függetlenséget védi, nagy kockázatot vállal; volt, aki ezért az életével fizetett” – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a Batthyány-mauzóleumnál.
Magyarország első miniszterelnökére utalva közölte: Batthyány Lajos minden jogszabályt betartott, az uralkodó minden utasítását megtartotta, koholt vádak alapján mégis kivégezték.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar forradalmak célja, ha megkésve is, de mindig megvalósult: 1848-49 szabadsága 1867-ben, 1956 szabadsága 1990-ben érkezett el. „Ezeket az eszméket, a magyarok szabadságvágyát sem akkor, sem most eltiporni nem lehet” – hangoztatta, hozzátéve, hogy „a gyásznapoknál sokkal több a diadalunk.”
Aradon járványellenes intézkedések mellett emlékeztek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 172 évvel ezelőtt kivégzett tábornokairól.
A minorita templomban tartott szentmisén Kovács Gergely érsek szentbeszédében elmondta: Aradon a nemzet vértanúiról beszélünk, akik a magyar szabadságért áldozták életüket.
„Mi érezzük ma ennek a magatartásnak a súlyát? Tudunk az utolsókig ragaszkodni egy meggyőződéshez, az adott szóhoz?” – tette fel a kérdést az érsek, aki azért könyörgött, hogy az aradi hősöknek méltó utódnemzete legyünk.
A Szabadság-szobornál tartott beszédében Mile Lajos kolozsvári főkonzul elmondta: az aradi tizenhármak és az első magyar miniszterelnök vértanúsága azt üzeni a jövendő magyarjainak, hogy az áldozatként hullatott vérből mindig új élet sarjad. Hozzátette: nem engedhetünk a ’48-ból.
„Nem engedünk szabadságunknak, független államiságunknak és nemzetünk polgárosodásának eszméjéből” – mondta.
Hegedűs Csilla, a román kormány államtitkára arra emlékeztetett, hogy az RMDSZ számára Arad nemcsak a vértanúk példáját, hanem a Szabadság-szoborcsoport kiszabadításának és újbóli felállításának a küzdelmét is jelentette. „Küzdeni kell a jogainkért, a szabadságért, a szabadabb, tehát jobb életért. Itt a régióban, magyarként és erdélyiként is” – mondta.
You must be logged in to post a comment.