„Köszönöm nektek, Magyarország népe!”

A Jézussal való találkozás példaképeiként említette az államalapító Szent Istvánt és Árpád-házi Szent Erzsébetet Ferenc pápa az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén mondott beszédében a budapesti Hősök terén. Ferenc pápa a hívőkhöz fordulva azt mondta: engedni kell, hogy „a találkozás Jézussal az eucharisztiában átalakítson bennünket, ahogyan átalakította a nagy és bátor szenteket, akiket tiszteltek, mint Szent István és Szent Erzsébet is”. „Csakúgy mint ők, mi se elégedjünk meg kevéssel: ne érjük be egy olyan hittel, amely csak a szertartásokból és az ismétlésekből él” – tette hozzá a katolikus egyházfő.

Homíliáját a pápa kérdéssel kezdte, mit és kit jelent Isten minden ember számára. A választ nem a katekizmus alapján, hanem személyes életünkkel kell megadni – mondta. Hangsúlyozta: az eucharisztia emlékeztet bennünket, kicsoda Isten, és ezt nem szavakkal teszi, hanem kézzelfoghatóan megmutatva, hogy „Isten a megtört kenyér, a keresztre szegezett és másokért odaajándékozott szeretet”.

A pápa elmondta, hogy a kereszt sohasem volt divatos, sem régen, sem napjainkban, pedig „benső gyógyulást” hoz. Úgy látta, a kereszt miatti vita és küzdelem nem más, mint összeütközés Isten és a világ logikája között.

Isten logikája az alázatos szeretet; Isten útja távol áll minden kényszertől, magamutogatástól és diadalittasságtól, mindig a másik javát keresi, egészen önmaga feláldozásáig. A másik oldalon viszont ott van az „emberi gondolkodás”, a világ logikája, amely ragaszkodik a megbecsüléshez és az előjogokhoz, a kedvező megítélést és a sikert keresi.

Az egyházfő hozzátette, „nem abban áll a különbség, hogy ki a vallásos és ki nem. A lényegi különbség a valódi Isten és az énünk istene között van”.

Ferenc pápa a mise végén elmondta az Úrangyala imádságot, amelyben azt kívánta, hogy legyen a kereszt a híd a múlt és a jövő között. Hozzátette: a vallásos érzés az éltető nedve a gyökereihez olyannyira kötődő magyar nemzetnek.

„De a földbe szúrt kereszt nemcsak arra indít bennünket, hogy jól gyökerezzünk meg, hanem a magasba is nyúlik és kitárja a karjait mindenki felé” – mondta.

Ferenc pápa hangsúlyozta, a kereszt „arra hív, hogy ragaszkodjunk gyökereinkhez, de ne elégedjünk meg ezzel; hogy merítsünk a forrásból és adjunk inni mindazoknak, akik szomjaznak a mi korunkban”.

Az egyházfő azt kívánta a híveknek, legyenek „megalapozottak és nyitottak, mélyen gyökerezők és másokat tisztelők”.

Köszönetet mondott a „nagy magyar keresztény családnak”, amelyet szeretne magához ölelni különböző rítusaival, történelmével, a katolikus és a más felekezetekhez tartozó testvérekkel, akik a teljes egység irányába haladnak.

„Amikor újfent hálámat fejezem ki az engem fogadó állami és vallási vezetőknek, szeretném kimondani: köszönöm nektek, Magyarország népe” – mondta.

„Áldásom innen, ebből a nagy városból szeretne mindenkit elérni, főként a gyermekeket és a fiatalokat, az időseket és a betegeket, a szegényeket és a kirekesztetteket” – fogalmazott Ferenc pápa és az utolsó szavakat magyarul mondva úgy zárta imádságát: „veletek és értetek mondom: Isten, áldd meg a magyart!”.

A mise elején Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a pápát köszöntve hangsúlyozta: hivatásunknak érezzük, hogy híd legyünk Kelet és Nyugat között, a különböző kulturális és vallási világok és a nemzetek között.

A zárómise előtt Ferenc pápa a Szépművészeti Múzeumban találkozott Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor kormányfővel, majd a magyar püspöki kar tagjaival, valamint a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a magyarországi zsidó szervezetek delegációjával.

Orbán Viktor arra kérte Ferenc pápát, ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot, majd a Szentatyának átadta annak a levélnek a másolatát, amelyet IV. Béla magyar király IV. Ince pápához intézett.

A pápa és vendéglátói az egyház magyarországi szerepéről, a környezetvédelem iránti elkötelezettségről, a családok védelméről és támogatásáról beszélgettek.

Az egyházfő a Budapest két partját összekötő Lánchídhoz hasonlította a keresztény és a zsidó közösségek testvéri kapcsolatát, és egységet szorgalmazott az antiszemitizmus ellen a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a zsidó közösségek képviselőivel tartott találkozón.