A kultúrát sokféleképpen megélhetjük. Az identitástudatot erősíti a nyelv, az egyház, a hagyományaink, az apró, nemzedékről nemzedékre átadott szokásaink. Cleveland közössége épített, tárgyi emlékekkel is gazdagítani kívánja azt a magyar örökséget, amit a XX. század elején az őseik létrehoztak.
Somogyi Lél segítségével gazdagodott tudásunk a Clevelandi Magyar Kultúrkertről a Bocskai Rádió riportja révén.
A kultúrkert története 1916-ra nyúlik vissza. Az egykori ötletgazda azt szerette volna kifejezni a létesítménnyel, hogy a különböző nemzetek békében megférnek egymás mellett.
Abban az időben Cleveland volt Amerika egyik legfontosabb városa mind kulturális, mind ipari szempontból. A munka miatt betelepült bányászok, gyári munkások kiváló együttélését volt hivatott ábrázolni ez a terület. A XX. század elején a városi kormányzatban is voltak magyar képviselők. A program elindítását végül egy zsidó lap kiadója kezdeményezte.
Az első kert, az alapító irodalmi érdeklődéséből kifolyólag Shakespeare tiszteletére épült, később már brit kert néven emlegették. A következő lépés 1926-ban történt a héber kert megnyitásával, a zsidó közösség jelenlétét szimbolizálva.
1929-ben készült el a legnagyobb, a német kert, amely a magyar mellett foglal helyet. A nagy gazdasági válság anyagi akadályt gördített az építkezések elé, az új kezdeményezéseket nem minden esetben tudta a város anyagilag fedezni.
1934-ben Liszt Ferenc kifüggesztett plakátjával tűzték ki a zászlójukat a mieink a jelenlegi magyar kert területére. A megnyitásának majd négy évvel később örülhettek. A nemzetünket bemutató kert elég terjedelmes, a német és a horvát között foglal helyet, két részből álló, többhektáros terület.
Még a magyar előtt épült meg az olasz, a szerb és a szlovák nemzetiségek telke. Ma 35 kert látogatható, ezek közül 31-et sikerült kiépíteni, négy pedig fejlesztés alatt áll.
A virágos, kiépített magyar park különleges látványossága a vasból készült székelykapu. A gyönyörű terület Cleveland ikonikus magyar helyei közé tartozik. A város felügyelete alatt álló kert otthont ad esküvőknek, családi rendezvényeknek.
Az 1950-es években történhettek újra felújítások, amelyben a II. világháború után emigrált magyarok is közreműködtek. A beilleszkedésen túl arra törekedtek, hogy felkarolják a clevelandieket a magyar kert fejlesztésének ügyében is. 1950-ben Madách Imrének állítottak emléket, 1954-ben Ady Endre bronz mellszobra készült el. 1956-ban Reményi József tiszteletére állítottak plakátot.
Az alsó kertben 2013-ban készült el az Örökség Fal, de a bővítő munka már 2007-ben megkezdődött. A ’60-as évek óta állt a telek változatlanul, a város részéről a gondozás a fű levágásában kimerült. Előfordult, hogy a szobrokat ellopták, nem volt túl biztonságos a környék.
A nemrégiben elhunyt Mihály Ernő azonban szívügyének tekintette a kertet, fáradságot nem kímélve foglalkozott vele. A 2000-es évek végén beindult pozitív változásokért pedig többek között a Balogh házaspárt illeti elismerés.
Az Örökség Fal egy 20-30 m széles, gránitlapokkal díszített építmény. A felvésendő feliratok tervezésben többen is részt vettek: Szappanos István, Mestrits Zoltán, Sárosi Richard.
A szöveg összefoglalja az elődeink sorsát, történelmünk tiszteletét. Egyes gránitlapokon különböző, magyar kultúrával kapcsolatos információk vannak, másokon a clevelandi magyar jelent bemutató feliratok. Előfordulnak felvésett rajzok is. A cimbalom vagy a kalotaszegi népviselet pl. a magyar közösség népzene és néptánc iránti szeretetét ábrázolja.
Látható a Himnusz kottájának egy szelete, az Országház épülete, megörökítették a nemzetünk számára legfontosabb értékeket: a békét és a szabadságot. A régi magyar negyeddel kapcsolatos emléket is feltüntettek, hogy visszapillanthassunk a Buckeye-on töltött évekre és az ott működő egyházakra. A politikai nézeteken felülemelkedik a nemzeti szimbólumaink tisztelete, ennek jegyében helyet kapott a zászló és a címer.
Az emlékmű központi részén található a legújabb és legmodernebb alkotás, amely a Béke szárnyai nevet kapta. Az acélrudak egy női alakot formáznak, aki a béke szimbólumát, a galambot emeli az ég felé. A különleges lény lábainál virágok hevernek, a földi világtól indul el az ég felé. Ken Roby, amerikai szobrászművészt Mihály Ernie kérte fel.
Carolyn Balogh, a Clevelandi Magyar Kultúrkert elnöke szerint az ihletet az alkotáshoz az 1934-es világkiállítás programkönyvének borítója adta. Somogyi Lél gondolatai szerint a női figura párhuzamba hozható a magyarok partrónusával, a Boldogasszonyal, aki ezer éve óvja nemzetünket.
A kert szépsége minden látogatót lenyűgöz. Aki tud, látogasson el, hogy rácsodálkozzanak színes kultúránk kőbe vésett nyomaira.
Dorgay Zsófia (Bocskai Rádió)
You must be logged in to post a comment.