A nagyvilág magyarsága minden év augusztus 20-án Szent István királyra és a keresztény magyar állam megalapítására emlékezik. A magyarság és a keresztény hitvilág találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz.
István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, 970 körül született, 997-ben fejedelemmé választották, 1000 karácsonya körül királlyá koronázták Esztergomban. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta a keresztény magyar államot, és megszervezte a magyar keresztény egyházat.
- István király 1038-ban halt meg. Első keresztény uralkodónkat 1083. augusztus 20-án avatták szentté.
A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amelynek fontos eleme volt a búcsújárás és az Aranybullában is meghatározott „szent király ünnepe”, amelyet Székesfehérvárott tartottak. A kultusz a török hódoltság idején gyengült, de 1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda visszavételének évfordulóján évente emlékezzék meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről.
1771-ben Mária Terézia elrendelte augusztus 20-át nemzeti ünnepként. 1771-ben Raguzából Bécsbe, majd Budára hozatta a Szent Jobbot, és évente hatszor – augusztus 20-án is – közszemlére tétette. Az ünnep nem vált rögtön az ország egységét kifejező szimbólummá, ennek alapját az 1818-ben először megtartott körmenet fektette le.
Az 1848-49-es szabadságharc után először csak 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult. A kiegyezés után visszanyerte méltóságát az ünnep, 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította.
A Horthy-rendszerben megőrizték a Szent Jobb-körmenetet, a lóversenyt, amelynek tétje a Szent István-díj volt. A szokások közé beemelték a tisztavatást, az ünnepélyes őrségváltást, a néphagyományok ápolását és a tűzijátékot. Az államiságot szimbolizálta a Szabadság téren 1928-ban felavatott ereklyés országzászló, mely az ünnepségek központi helyszínévé vált. Talapzatát a történelmi Magyarországról összegyűjtött földből építették.
A II. világháború után új arculatot kerestek az ünnepnek. A felújított Szabadság hidat 1946-ban augusztus 20-án adták át. Kezdetben a körmenet is folytatódott, de az ország vezetői már kevésbé képviseltették magukat.
A kommunista diktatúra kiépülése után is megmaradt a tisztavatás, a tűzijáték és a díszelőadás. A körmenet viszont tiltólistára került.
Az ünnepnek új nevet adtak. 1948-ban megszületett az új kenyér ünnepe elnevezés, majd ezt 1949-től felváltotta az alkotmány ünnepe. A hatvanas évek közepén újjáéledt a tűzijáték, egyre jelentősebb lett a vízi és légi parádé.
Folytatódtak az olyan hagyományok is, mint a zászlófelvonás és a tisztavatás, a néphagyományok bemutatása, István király személye is újra felbukkant.
A rendszerváltást követően, 1989-től újra körmenetet rendeznek, a parlament augusztus 20-át állami ünneppé nyilvánította. A hivatalos program a zászlófelvonással indul, majd tisztavatással folytatódik. Nem hiányozhat a tűzijáték, a vízi- és légi parádé, s a mesterségek ünnepe a budai várban. A körmenet a Bazilikánál zajlik, elöl István király jobb kezének ereklyéje, mögötte pedig az emberek ezrei vonulnak.
You must be logged in to post a comment.