Bocsánatkérést várnak a kitelepítettek

Az elmúlt száz évben megtanultuk, hogy csak akkor nyerhetünk igazán, ha Közép-Európában és a Kárpát-medencében senki nem lesz vesztes – mondta Kövér László a felvidéki Somorján a kitelepített magyarok emlékművének avatásán.

Az Országgyűlés elnöke kijelentette: csak az együttműködő közép-európai nemzeti államok védhetik ki a társadalmaik lelki és morális felbomlasztására irányuló globalista támadásokat, hogy polgáraik megőrizhessék nemi, családi, vallási és nemzeti önazonosságukat, és ezáltal a nemzeti államok megőrizzék létjogosultságukat.

„A magyar állam elítéli a kollektív bűnösség elvét, megkövette zsidó honfitársainkat, országgyűlési határozattal ítélte el a németek elüldözését magyarországi szülőföldjükről, nemzeti emléknappá nyilvánította a felvidéki magyarság kitelepítésének kezdőnapját” – jelentette ki Kövér László.

„A magyarság nem bocsáthatta meg az ellene elkövetett bűnöket, mert a mai napig nem kértek bocsánatot tőle – mondta a házelnök. – A jogfosztás megaláztatása és szülőföldről való elűzetés lezáratlan történet az emlékezetünkben és nyílt seb a lelkünkben. A magyarok és szlovákok közös keresztény hite, közép-európai sorsközössége, államaink érdekközössége mindannyiunkat arra kötelez, hogy a XX. századi közös történelmünk nyílt sebeit a XXI. században begyógyítsuk.”

Magyarország a Visegrádi Négyek együttműködési keretein belül olyan bizalomerősítő politikára törekszik térségbeli partnereivel, amely lehetővé teszi a legnehezebb nyitott kérdések kölcsönösen elfogadható lezárását is az államközi kapcsolatokban – mondta a politikus.

Kövér László beszéde miatt diplomáciai jegyzékben fejezte ki nemtetszését Ivan Korcok szlovák külügyminiszter. Ebben a szlovák fél leszögezi, hogy Kövér László somorjai látogatása nem a jószomszédi viszony szellemében zajlott.

„Csalódott vagyok amiatt, hogy Budapestről állandóan üzeneteket és kioktatást kapunk a közös történelmünkkel kapcsolatban” – közölte Ivan Korcok. Hozzátette: „Határozottan elutasítom azt, hogy Magyarország második legfőbb közjogi méltósága szükségét érzi, hogy Szlovákiában prezentálja a saját történelemolvasatát.”

Magyarország, Csehország és Szlovákia között a feszültség régi forrásai a II. világháború után született benesi dekrétumok, amelyek a magyar és a német származású lakosságot kollektíven tették felelőssé a magyar és a német állam Csehszlovákia elleni akcióiért, és több tízezer civil kitelepítéséhez és vagyonvesztéséhez vezettek.

A dekrétumok a mai napig a két állam jogrendjének részét képezik, amit Magyarország régóta nehezményez.

Sólymos László, a felvidéki Híd magyar-szlovák vegyes párt elnöke – aki szerint a szlovák kormány visszaél azzal, hogy a pozsonyi parlamentben nincs magyar érdekképviselet – közölte: „A múltat elhallgatni rossz stratégia, ezt csak úgy lehet lezárni, ha Szlovákia megköveti az érintett embereket.”