Megénekli Trianon fájdalmát

Régóta érdekelte, egyre erősebben foglalkoztatta a trianoni békediktátum által okozott tragédia az ország életében, és hogy milyen nyomokat hagyott a nép ajkán; de az is, vajon mi született a költők, írók lelkéből” – hangsúlyozta Pitti Katalin, az Operaház magánénekese a Volt egy ország, úgy hívták, Magyarország… című lemeze kapcsán.

– A szívemben fájt, és az elmémet sem hagyta nyugton, ha Erdélyben, Székelyföldön, a Partium-ban, Felvidéken vagy Kárpátalján, akár Délvidéken, Szlovéniában vagy Horvátországban, avagy Őrvidéken jártam” – hangsúlyozta Pitti Katalin a Magyar Hírlapnak.

A Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész szerint elengedhetetlen áttekinteni száz esztendővel korábbi történelmünket, amikor a győztes hatalmak a fejünk fölött döntöttek hazánk sorsáról.

– A korszak irodalmáraival, költőivel, népénekekkel, imádságokkal elevenítjük fel Trianon tragédiáját, annak következményeit, és sírjuk tele a párnánkat – avatott be új kiadványának a koncepciójába Pitti Katalin, akitől azt is megtudtuk, hogy erről szól Sík Sándor Az andocsi Máriához írt, a lemezen szereplő verse is: „Magyar kezek szántogatnak / Régi rögön új uraknak / Néped hegye-völgyén / Más arat, ahol mi vetettünk / Jövevények, szolgák lettünk / Úr-apáink földjén.”

– Az album üzenete, hogy területünk kétharmadát elvesztettük ugyan, ám a megmaradt csonka ország megpróbált talpra állni – hangsúlyozta az énekesnő. – Ezzel a lemezzel az együvé tartozást szerettem volna szimbolizálni, s amelyet az utazásaim során gyűjtött zarándokénekekkel jelenítettem meg. A csíksomlyói búcsú mély és kitörölhetetlen nyomokat hagyott bennem; amikor együtt lélegzik az anyaországból és az elszakított területekről érkezett tömeg, és legyen bármilyen rossz idő is útközben, a helyszínre érkezve máris kisüt nap.

Az előzményekről Pitti Katalin elmondta: operanagyköveti minőségben járta az országot, amikor Monostorapátiban először találkozott a Volt egy ország, úgy hívták, Magyarország című dallal, amelyet tizenöt-húsz kevésbé ismert felvétel közül választott ki.

– Az idős, még mindig szép orgánumú Teréz néni hangján, diktafonról felcsendülő dal hallatán azonnal felcsillant a szemem és megdobbant a szívem – érzékenyedett el a művésznő. – A címadó első versszak után a második a „Van egy ország, szegény csonka Magyarország”, majd a harmadik „Lesz egy ország, keresztény nagy Magyarország” sorokkal kezdődik. Azonnal lekottáztam, leírtam a szövegét, és már jó pár évvel ezelőtt tudtam, hogy ez a dal fontos lesz nekem.

Azt is elárulta:

– Tudat alatt készültem erre a két CD-ből álló albumra, ám végig azt éreztem, hogy túl nagy falat nekem, nem voltam bizonyos afelől, hogy elég vagyok hozzá. A barátok, kollégák biztatása azonban sok erőt adott a kiadvány elkészítéséhez.

A dal feléneklését fiatal, tehetséges tanítványára, Boldog Zsófiára bízta, aki csengő hangjával indítja a művet. Ezután fokozatosan kapcsolódnak be a szólisták, Pálmai Árpád és Pitti Katalin, hogy aztán a vége egy kórusban teljesedjék ki.

– A Monostorapátiból kapott dal lett a címadó és egyben az egész kiadvány váza – magyarázta az operaénekes, hozzátéve, hogy a zenei-irodalmi-történelmi tematikájú lemezen a népénekek, valamint zeneszerzőink, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Farkas Ferenc imádságai, illetve népdalfeldolgozásai is helyet kaptak.

De megtalálható rajta Erkel Ferenc Áldd meg, Isten, e hont! című darabja vagy a Bánk bán átirata, akik örökérvényűen értünk, magyarokért és a hazánkért fohászkodnak – sorolta a lemezen rögzített zenei-verses tételeket az énekesnő.

Pitti Katalin fontosnak tartotta, hogy a régi dalokat a hegedű és a különleges fúvósok mellett olyan ősi hangszerek kísérjék, mint a furulyák, tárogató, töröksíp és görbekürtök, vagy a tekerőlant, burdon és koboz.

Erre a Rossa Levente vezette Tabulatúra régi-zene együttest találta a legmegfelelőbbnek. Kiemelt szerepet kapott az albumon Pálmai Árpád karnagy, egyházzenész. A Szent Margit Gimnázium kápolnájának az orgonáját – ahol a felvették az anyagot – Hegedűs Valér zongora- és orgonaművész szólaltatta meg, míg Hegedűs Szabolcs a kórusvezetői feladatokat vállalta magára.

(H. I. – a Magyar Hírlap nyomán)

Write a comment
Megvalósult a Magyar Kormány Támogatásával - Bethlen Gábor Alap
Share Tweet