Oktatásügy: nemzeti hatáskörbe tartozik

Elítélte Magyarországot a pedofília elleni gyermekvédelmi törvény miatt az Európai Parlament, mert a baloldali-liberális többség szerint a szabályozás – amely a bírálói szerint szűkíti a szexuális kisebbségekhez tartozó személyek jogait – sérti az uniós értékeket és jogszabályokat.

Szerintük a törvény újabb előre kitervelt lépés az alapvető jogok fokozatos leépítése felé, miközben az államilag támogatott LMBT-ellenesség és a félretájékoztatási kampányok a kormány politikai cenzúrájának eszközeivé váltak.

Az EP követeli, hogy Magyarország addig ne kapjon forrásokat a 2021–27 közötti keretköltségvetés egyes alapjaiból, amíg a lehetséges jogsértések fennállnak. Azt kérik, hogy az Európai Bizottság addig ne végezze el a magyar nemzeti helyreállítási terv értékelését, amíg fennáll annak a lehetősége, hogy az hozzájárul a vitatott törvény végrehajtásához.

Szintén elvárják, hogy a szlovén EU-elnökség a jogállamisági eljárásban tűzze ki a szavazást a Magyarországnak megfogalmazandó ajánlásokról. Követelik, hogy az EB alkalmazza a rendeletet, amely egyértelmű jogállamiság-definíciót rendel az uniós kifizetésekhez.

Az elítélő – pénzmegvonással fenyegető – állásfoglalásnak nincs rövid távú, konkrét jogi következménye, a szerződések felett őrködő Európai Bizottságra akarnak nyomást gyakorolni, hogy lépjen fel Magyarország ellen.

Strasbourgban, a majdnem hat órán át tartó, hangos vita során Ursula von der Leyen, az EB elnöke is azt mondta, hogy hogy szerinte szégyenteljes a magyar törvény.

Az EB az uniós szerződések által biztosított hatáskörével élve, minden jogi eszközt be fog vetni, amennyiben a magyar vezetés nem módosítja az LMBTQI-jogokat sértő jogszabályt – hangoztatta az EB elnöke.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője csalódást keltőnek nevezte az uniós bizottság vezetőjének nyilatkozatait, mondván: a magyar törvény egyedül a gyermekek védelmét célozza.

A magyar ellenzéki képviselők – Gyöngyösi Márton (Jobbik) kivételével – megszavazták a határozatot.

Orbán Viktor miniszterelnök – aki nem ment el az EP ülésére – az üggyel kapcsolatban elmondta:

„A vita arról szól, ki dönt arról, hogyan neveljük a gyermekeket. Az európai alapszerződések szerint ez nyilvánvalóan a magyarok, vagyis nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés.”