Közel negyedszázada a San Franciscó-i magyarság felvirágoztatásáért dolgozik, de a hatalmas távolság ellenére gyakran látogat haza Pataki Ildikó Mónika, a Magyar Diaszpóra Tanács tagja – aki a nemzeti ünnepre megkapta a Magyar Arany Érdemkeresztet -, mert az anyaországban érzi igazán otthon magát. E szellemben nevelte három, Amerikában született lányát is, akik magyarnak tartják magukat, és honvágyat éreznek a hazájuk iránt.
Pataki Ildikó a San Franciscó-i cserkészcsapatok és a Kányádi Sándor Magyar Iskola fenntartó bizottságának elnöke, a Magyar Diaszpóra Tanács tagja.
– Budapesten születtem, a Nemzetközi Pető Intézetben szereztem konduktori és tanítói diplomát – említi. – 1997 óta élek az Egyesült Államokban. Előbb egy barátnőmmel a konduktív pedagógia módszerét alkalmazó iskolát alapítottam Kaliforniában, majd Michiganban egy egyetemen dolgoztam két évet. Itt részt vettem a konduktív pedagógia egyetemi szintű képzésének elindításában elsőként Amerikában.
Pataki Ildikó sokat tesz a San Franciscó-i öbölben élő magyarságért, elsősorban az ott született fiatalok oktatásáért.
– Már kint ismertem meg a magyar származású, de amerikai születésű férjemet – említi. – Megszületett a három gyermekünk, és ahogy cseperedtek, kapcsolatba kerültünk a magyar iskolával és cserkészettel. Befogadtak, így 2005-től én is elkezdtem tanítani. A tanítás után a cserkészetnél is segédkeztem. Beválasztottak a fenntartó bizottságba, amelynek elnöke lettem. S így, amennyire csak lehetett, próbáltam minél több mindenben részt venni, legyen szó akár egy tábor, egy iskolai műsor, egy nemzeti ünnep, egy vacsora vagy a cserkészbál megszervezéséről.
Gyorsan hozzáteszi, hogy a siker nemcsak az ő érdeme, mert jó közösség nélkül ez nem menne. 2018-19-20-ban részt vett a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén, ahol a teljes San Francisco-környéki magyarságot, így a magyar iskola és cserkészet mellett egy másik oktatási intézményt, a néptánccsoportot, a tudóscsoportot, a katolikus és református egyházakat is képviselte.
– Ennek köszönhetően sok magyart ismertem meg nemcsak a nyugati, hanem a keleti partról is – említi. – Erős hálózat alakult ki a magyarságon belül, sokakkal barátként köszöntjük egymást.
San Francisco környékén pezsgő magyar élet folyik, hogy az ott élők közössége megélhesse hovatartozását.
– A Hungarian Heritage Foundation évek óta több ezer embert megmozgató magyar fesztivált rendez – sorolja. – Az ’56-osok október 23-án koszorúzást, augusztus 20-án Szent István-napi ünnepségeket szerveznek a Golden Gate parkban. A Walnut Creek-i Magyar Iskola megszólítja a fiatal családokat, de el kell büszkélkednem az újonnan nyílt Orly magyar múzeumunkról, ahol zenei esteket és egyéb kulturális eseményeket élvezhetnek a látogatók.
Mint hozzáteszi: az Eszterlánc népi együttes tagjai minden nemzeti ünnepen fellépnek. Megemlíti az Első Kaliforniai Huszár Regiment felvonulásit, akik elkápráztatják a nézőket, amikor lovon ülve megjelennek díszes egyenruhájukban.
– A Magyar Katolikus Misszió nem csupán magyar miséket tart minden vasárnap, de a kulturális élet központja is az 1957-ben az elmenekült magyar pannonhalmi bencések által alapított gimnázium, amely helyet biztosít a cserkészet és a Kányádi Sándor Magyar Iskola számára – említi. – A református egyház hívei is fontos szerepet töltenek be a helyi magyarság életében, összetartó közösségük számtalan programot szervez minden hónapban.
Mint hozzáteszi, sok magyar él Amerika nyugati partján, de csak egy kisebb mag aktív. A Szilícium-völgynek is köszönhetően sok mérnök és képzett ember él a környéken, így a térségben kiváló magyar közösségről beszélhetünk.
– Nem mindenki vesz azonban részt aktívan a magyar közösség életében – mondja –, s hasonló a helyzet a Los Angeles környékén élőkkel is. Ezek a közösségek a „mozgatórugók” nélkül nem működnének, ők pedig azon dolgoznak, hogy minél több embert bevonjanak a közösségekbe.
San Francisco környékén szinte minden a két egyház köré csoportosul, van magyar katolikus pap és református lelkész is. Nagy szervezet még a cserkészet és a Kányádi Sándor Magyar Iskola, ahol erős közösség jött létre.
A nemzetpolitikai államtitkárság több programmal is segíti a világban elszórtan élő magyarságot.
– Az emberek ezt nagyra értékelik – folytatja Pataki Ildikó –, mert az elmúlt tíz évben azt érezzük, hogy számítunk az anyaországnak. Nagy örömömre szolgál, hogy megszervezik a hétvégi iskolák találkozóját, ahová az Amerikában működő magyar iskolák vezetőit is meghívják. Ennek köszönhetően olyan embereket ismerhettem meg, akik New Yorkban, de akár Ausztráliában vagy Angliában, egy másik magyar iskolában tanítanak. Hálásak vagyunk ezért, mert az anyagi támogatás mellett fontosabb, hogy erős együttműködés alakult ki az Amerikában élő magyarok között.
Főleg a bevándorlók és gyermekeik ragaszkodnak a magyarságukhoz, a többedgenerációsok kevésbé.
– A mi három lányunk gyönyörűen beszéli a nyelvet, magyarnak is érzik magukat, és születésük óta megvan a magyar állampolgárságuk – említi. – Nekem Magyarország a hazám. Irigykedve nézek az anyaországi magyarokra, akik közül sokan fel sem tudják fogni, milyen jó dolguk van itthon. A nagylányom Magyarországon tanul a Balassi Intézetben, élvezi az ottlétet, magyarabb lett, mint valaha. Fontos, hogy itt, Amerikában megtartsuk a magyar ünnepeket, és sokat segít, hogy a környéken működő szervezetek jó kapcsolatban vannak egymással. Így egymást segítve tudunk haladni.
(A kulhonimagyarok.hu nyomán)
You must be logged in to post a comment.