Követelik a foglyok szabadságát!

Megkezdődött Pekingben a kémkedés vádjával több mint két éve fogva tartott kanadai–magyar kettős állampolgár, Michael Kovrig ügyének zárt ajtók mögötti tárgyalása.

Michael Kovrig korábbi diplomatát és Michael Spavor üzletembert 2018 decemberében fogták el Kínában, néhány nappal azt követően, hogy Vancouverben a kanadai hatóságok amerikai körözés alapján őrizetbe vették Meng Van-csout, a Huawei kínai technológiai és telekommunikációs óriásvállalat pénzügyi igazgatóját, a cég alapítójának lányát.

Meng ellen ipari-műszaki titkok eltulajdonítását célzó zsarolás miatt emeltek vádat az Egyesült Államokban.

A kanadai kormány szerint a két férfit ártatlanul tartják fogva, Justin Trudeau miniszterelnök szerint Kína fogolycserét akar kikényszeríteni. Peking tagadja, hogy a két kanadaival szembeni eljárásnak köze lenne Meng ügyéhez.

Kanada pekingi nagykövetségének ügyvivője, Jim Nickel a bíróság épülete előtt elmondta: a tárgyalás megkezdődött, de nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtagadták tőle, hogy a jelen lehessen. Vele együtt szolidaritásból megjelent a tárgyalás helyszínén 26 ország – köztük az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia – 28 diplomatája is.

William Klein, az Egyesült Államok pekingi nagykövetségének ügyvivője ugyanott kijelentette: „Joe Biden elnök és Antony Blinken külügyminiszter leszögezték, hogy Michael Kovrig és Michael Spavor ügyét az Egyesült Államok úgy fogja kezelni, mintha ez a két személy amerikai állampolgár lenne.”

Az üzletember Spavort Tantungban, szintén zárt ajtók mögött állították bíróság elé. Justin Trudeau „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte az eljárás átláthatóságának hiányát.

Michael Kovrig családja a kommunista diktatúra elől menekült el Magyarországról. Ő már Kanadában született, de az 1990-es években visszaköltözött Budapestre, ahol angoltanárként és a Budapest Week újságírójaként dolgozott. Néhány hónappal letartóztatása előtt járt utoljára Budapesten.

Michael Kovrig 2010-16 között dolgozott a kanadai külügyminisztériumnak. 2012 után Hongkongban és Pekingben állomásozott. Ezt követően lett az International Crisis Group nevű brüsszeli elemzőintézet északkelet-ázsiai ügyekkel foglalkozó tanácsadója.

2021 februárjában Kovrigék ügye miatt Kanada összehozott egy 58 országból álló koalíciót a túszdiplomácia elítélésére, de Magyarország nem szerepelt a listán. Lapértesülések szerint a magyar és a kanadai külügy egyeztetett is egymással, Szijjártó Péter miniszter az ügy magyar támogatásáról biztosította Ottawát.

Később aztán mégsem történt előrelépés, és a magyar külügy azt közölte, hogy Michael Kovrigot „a kínai hatóságok kizárólag kanadai állampolgárnak tekintik”, ezért nem tudnak fellépni az ügyében.

Write a comment
Megvalósult a Magyar Kormány Támogatásával - Bethlen Gábor Alap
Share Tweet