„Hiszek Magyarország feltámadásában!”

Jelenczki István Magyar Örökség-díjas filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia tagja dokumentumfilmjeivel a nemzet ellen elkövetett igazságtalanságok feltárásával foglalkozik évtizedek óta, többnyire állami támogatás nélkül.

Öt év munkájával, szintén önerőből készült el Trianon 100. évfordulójára a Nem, nem, soha I-IV.– „Isten az igaz ügyet nem hagyja el” című nagyszabású dokumentumfilm is, amely illeszkedik a rendező korábbi alkotásainak – mint az Égi élő igazság, a Népek Krisztusa, Magyarország, a Háború a nemzet ellen vagy Az igazság soha nem késő – sorába.

A jelenlegi magyar filmgyártásra nem jellemző a nemzeti érzelemmel való átitatottság, miközben a történelmünk tele van olyan hősökkel, győzelmekkel, amelyek büszkévé tehetik a fiatalságot is – jegyezte meg Zana Diána, a Magyar Nemzet újságírója, aki hosszabb interjút készített a rendezővel.

A dicső korszakok mellett sok megrázkódtatást is túlélt a magyarság. A legsúlyosabb a nemzet trianoni megcsonkítása volt, amely a rendező szerint nem is egy nemzetgyilkossági kísérlet, hanem „nemzetgyilkossági gyakorlat” volt.

Mint mondta: a magyarság azonban a két világháború között ismét felmutatott egy dicső korszakot, hisz a lehetetlennek tűnő feltámadást vitte végbe. A Horthy-korszakban, a bethleni konszolidációnak köszönhetően a ’30-as évek közepére a csonka ország gazdasága Európa középmezőnyéhez zárkózott fel – mutatott rá.

Szerinte mindez azért történhetett meg, mert az ima, a „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában”, amely akkor minden magyar ajkáról szólt, ugyanazt jelentette a parasztság, a munkásság, az értelmiség, a miniszterek és Magyarország kormányzója számára is.

Ebben az akaratban egymásra talált a politikai és gazdasági vezetés a társadalom minden rétegével. Akkor létrejött az egység, a Kárpát-haza egységének lelki dimenziója. Meggyőződése, hogy ennek köszönhető a megmaradás.

Hozzátette: ahhoz, hogy Trianon gyalázatát megfelelően fel lehessen dolgozni, nemcsak tudásban és tájékozottságban kell felkészülni, de lélekben is meg kell érkezni.

„Nálam ez a belső folyamat erdélyi útjaimmal kezdődött. Az Áldom a Teremtőt című, László Gyuláról szóló filmem miatt bejártuk szinte egész Székelyföldet, hogy a Szent László-legendákat ábrázoló freskókat rögzítsük, de valóban, az ÖN-TÉR-KÉP és az Öröktűz után éreztem úgy, hogy elég erős és felkészült vagyok feltárni azt a történelmi folyamatot, megmutatni a külső és belső ok-okozati rendszert, amely végül Trianon gyalázatához vezetett” – magyarázta.

Elmondta: a filmben bemutatja, hogy a történelem viharai, az ország lakosságának csökkenése miatt elindult a spontán bevándorlás és a tudatos betelepítés, melynek következtében drasztikusan megváltoztak a nemzetiségi arányok. Véleménye szerint itt érhető tetten Trianon első olyan előzménye, amely a későbbi évszázadok során a tragédiáig vezet.

A belső okoknál megemlíti az 1867-es kiegyezést, amelynek megítélését a filmben a nézőre bízza: országmentés volt-e, vagy nemzetárulás, esetleg mindkettő.

Úgy látja: a történelmi Magyarország gazdasági, szellemi, morális felbomló folyamatai ide köthetőek: ekkor erősödtek fel a nemzetiségi mozgalmak és a különböző nemzetközi szabadkőműves páholyok tevékenysége, amellyel hamis képet festettek Magyarország helyzetéről és nemzetiségi politikájáról Nyugat-Európában és Amerikában.

„Mindezt azért fontos tisztázni, mert rávilágít arra, hogy az I. világháborút Magyarországra rákénysze- rítették. Tisza Istvánnak nem volt választási lehetősége, ezért sem ő, sem Magyarország nem felelős. Ezt nem így tanították, ma sem így tanítják az iskoláinkban, pedig így kellene” – magyarázta.

Felhívja a figyelmet a „Cassandra-levélre”, amelyben szerinte Kossuth Lajos pontosan megfogalmazza, mi fog történni!

A film négy nagyobb szerkezeti egységre bomlik, az utolsó címe a Magyar feltámadás.

Jelenczki István nem titkolja: filmjével azt szeretné elérni a nézőben, hogy ő maga támadjon fel, ugyanis Trianont először mindenkinek saját magában kell ledöntenie. „Nincs az az égi vagy földi hatalom, mely tőlem valóban elvehetné Erdélyt, Felvidéket, Délvidéket, Kárpátalját, mert a teremtő Isten öröktől fogva úgy rendelte, hogy az enyém, a miénk” – mondta.

Hozzátette: a Horthy Miklós által vezetett időszakban még jelen lévő nemzeti öntudatot kellett volna megerősíteni, mert az által fel lehet támadni. „Ha az elmúlt 80 évben erre tanították volna az embereket, akkor nem lehetett volna a szőnyeg alá söpörni Trianon gyalázatát, mint ahogy idén is megtörtént a járvány okán” – említette.