Az Európai Parlament a Tisza párt kezdeményezésére újra napirendre vette a benesi dekrétumok mai alkalmazását. Az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) ülésén a dekrétumok alapján zajló szlovákiai földelkobzások vitatták meg.
A Tisza meghívására felszólaló Fiala-Butora János felvidéki jogi szakértő hangsúlyozta: a benesi dekrétumok, a kollektív bűnösség elvének alkalmazása, valamint az ezek kritikájáért járó börtönbüntetés sérti az uniós jogot, különösen a tulajdonhoz való jogot és a szólásszabadságot.
Hozzátette: ezek az intézkedések elsősorban a magyar kisebbséget érintik. Figyelmeztetett arra is: ha az EU nem lép fel határozottan, hitelességét veszítheti, amikor más országokat bírál jogállamisági kérdésekben.
A Tisza EP-delegációja felidézte: februárban az EP plenáris ülése is foglalkozott a kérdéssel. Közölték: a következő időszakban EP-állásfoglalás előkészítésén kívánnak dolgozni, amely kimondja, hogy az etnikai alapú kollektív bűnösségnek és az arra épülő jogi intézkedéseknek nincs helyük a mai Európában.
A delegáció felszólította az Európai Bizottságot, hogy a kisebbségi jogok védelmében ugyanolyan határozottan lépjen fel, mint más jogállamisági ügyekben.
Gál Kinga (Fidesz), a Patrióták frakció alelnöke szerint az európai intézményekben nincs készség arra, hogy „olyan súlyos ügyeket, mint a benesi dekrétumok mai érvényesülése, a kollektív bűnösség elvének 2026-ban is joghatást keletkeztető alkalmazása, elítéljék, és azzal szemben fellépjenek”.
Emlékeztetett: már 2007-ben kezdeményezte a dekrétumok mai érvényesülésének tárgyalását a LIBE-bizottságban, majd 2012-ben újabb meghallgatást tartottak az ügyben, de az EB részéről nemtörődömséget tapasztalt.
Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke felidézte: a szlovák földalap 2019-ben újraindította a benesi dekrétumok alapján történő földelkobzásokat, majd kitért arra is, hogy amikor a szövetség foglalkozni kezdett az üggyel, a szlovák állam hathavi börtönnel fenyegette azt, aki a dekrétumokat bírálja.
