Vagyonelkobzás kollektív bűnösség alapján

A földterületeket Géhry Terézia örökösei 2018-ban, jogerős hagyatéki határozattal szerezték meg. A telkeken időközben megépült a Pozsonyt elkerülő D4-es autópálya, ezért a család kártalanításra tartott volna igényt. A Szlovák Földalap azonban pert indított az állami tulajdonjog megállapításáért.

Az állam keresete a benesi dekrétumokon alapult, amelyek a II. világháborút követően lehetővé tették a német és magyar nemzetiségű lakosság vagyonának elkobzását, a kollektív bűnösség elvéből kiindulva.

A szlovák állam arra hivatkozott, hogy a vitatott földterületeket már 1945-ben elkobozták, így azok később sem képezhették volna az örökhagyó, illetve örökösei tulajdonát.

Az elsőfokú bíróság még az örökösöknek adott igazat, a másodfokú ítélet azonban megváltoztatta a döntést, noha az állam nem tudott bemutatni az ingatlanokra vonatkozó korabeli elkobzási határozatot.

Az örökösök ügyvédje, Tomás Plank rendkívüli jogorvoslati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen.

Orosz Örs felvidéki jogvédő az Indexnek nyilatkozva az ügyet a benesi dekrétumokra alapozott mai földelkobzások „kirakatperének” nevezte.

Orosz Örs szerint az ítélet veszélyes precedenst teremthet, hiszen a háború utáni, magyarokat és németeket érintő jogfosztó intézkedésekre hivatkozva más örökösök vagyonát is elvehetik.

Ha ezt az ítéletet tágabban értelmezzük, akkor ilyen alapon minden felvidéki magyar bármilyen vagyonát el lehetne kobozni, hiszen a legtöbbjükre, illetve felmenőikre érvényes volt az általános jogfosztás – mutat rá Orosz Örs.

Közlése szerint 2017 és 2026 áprilisa között hétezer telket koboztak el a benesi dekrétumokra hivatkozva.

Megvalósult a Magyar Kormány Támogatásával - Bethlen Gábor Alap
Share Tweet