Az anyaországban, az elszakított területeken és világszerte megemlékezéseket tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából.
Budapesten október 22-én este a Műegyetemen kezdődött a megemlékezések sorozata, ahonnan a résztvevők fáklyás díszmenetben vonultak át a Bem térre, ahol Magyar Péter miniszterelnök közölte: a nemzet soha nem felejti el a forradalom hősi halottjait, a bitófák alá kísért hazafiakat, a jeltelen sírokba temetett mártírokat, a pesti srácok, lányok bátorságát, a börtönökben megkínzott ezreket, a hazájukból elüldözött százezreket, a sortüzek ártatlan áldozatait és a szétszakított magyar családok fájdalmát sem.
Október 23-án a Kossuth téren katonai tiszteletadással vonták fel a nemzeti zászlót. Magyar Péter az Új köztemető 301-es parcellájánál rótta le kegyeletét Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai előtt. Elmondta: a szabadságharc 13 napja megrengette a világot, és „örökre beírta a szabadságot szerető emberek szívébe Magyarország nevét”.
Az Országházban tartott ünnepi ülésen – ahonnan az ellenzék távol maradt – Baka András köztársasági elnök kiemelte: 1956-ban a magyarok tízezrei vonultak az utcára, hogy visszaköveteljék a szabadságot, az igazságot, a méltóságot és a jogot, hogy maguk alakítsák sorsukat.
Az egyes emberek követeléseiből egy nemzet akarata formálódott, és ezt a hangot az egész világ meghallotta – mondta, hozzátéve: „a szabadságharcot leverték, de annak igazságát nem tudták megsemmisíteni.”
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke rámutatott: Magyarország népe a túlerővel dacolva harcolt a szabadságért, a demokráciáért és az igazságosságért; olyan értékek mellett állt ki, amelyek meghatározzák a mai Európáról alkotott képünket: a szabad választások, a szólás- és gondolatszabadság, a szabad élet, a korrupció nélküli kormányzás.”
António Costa, az Európai Tanács elnöke kiemelte: az 1956-os forradalom hőseinek öröksége továbbra is arra ösztönzi Magyarországot és egész Európát, hogy megvédje a demokráciát.
A Kossuth téri ünnepségen Magyar Péter hangsúlyozta: Magyarország kivívta a szabadságát, megvédte a demokráciáját, s erősebb és büszkébb, mint valaha. Köszöntötte ‘56 még élő hőseit, megköszönte a bátorságukat.
A kormányfő a XX. század talán legfontosabb forradalmának nevezte 1956-ot, amikor a magyarok megrengettek egy birodalmat. De beszélt arról is, hogy a szabad világ néma maradt, amikor a szabadságharcot a szovjet tankok letaposták.
Elfojthatták a forradalmat, de azt a felismerést, hogy képesek vagyunk összefogni, a kezünkbe venni a sorsunkat, többé senki nem vehette el tőlünk – mondta.
Kitért Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai példájára, akik a független és demokratikus Magyarországért adták életüket, és „mi értjük az áldozatukat, és az emléküket soha nem hagyjuk eltörölni”.
Azokról is beszélt, akik a megtorlás és a diktatúra elől Nyugatra menekültek, és megköszönte a nyugati vezetőknek, amiért országaik befogadták a „hazájukból elűzött magyarokat”.
„Egy éve arra hívtam fel mindenkit, hogy képzeljünk el olyan jövőt, amikor összetartó, egymásra mosolygó nemzetként ünneplünk együtt” – mondta. Hozzátette: ez mára megvalósult, és „senkinek sincs joga többé kisajátítani a nemzetet. Rajtunk a sor, hogy a kezünkbe vegyük a sorsunkat”, nem lehetünk kompország, a Nyugathoz tartozunk.
A Fidesz és a KDNP Bem téri megemlékezésén Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője kiemelte: a dicsőséges két hét megmutatta, hogy csak független hazában és magyarként lehetünk szabadok.
A Mi Hazánk Corvin közi ünnepségén Toroczkai László pártelnök nemzeti ellenállást hirdetett a magyarság érdekeivel ellentétes lépésekkel szemben.
Fotó: MTI/Kocsis Zoltán
