Régóta nem előzte meg ekkora várakozás és ilyen éles hangvételű kampány a magyar országgyűlési választásokat, mint az idei voksolást, mert a Fidesz-KDNP korábbi fölénye eltűnt, 2010 után újra esély nyílik a kormányváltásra.
A választópolgárok Magyarországon április 12-én járulnak urnák elé, hogy eldöntsék: hogyan tovább, Magyarország?
Észak-Amerikában a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők a levélszavazataikat legkésőbb április 11-én 19 óráig juttathatják el a külképviseletekre.
A magyarországi lakcímmel rendelkező, külképviseleti névjegyzékbe vett állampolgárok április 11-én, 6-19 óráig személyesen szavazhatnak a külképviseleteken.
A választásokon induló szervezetek közül – a szavazólap sorrendje szerint – a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza), a Mi Hazánk Mozgalom, a Demokratikus Koalíció és a Fidesz-KDNP állított országos listát.
Győzelemre a kormányzó Fidesz-KDNP-nek és az ellenzéki Tisza Pártnak van esélye.
A választás tétje a szavazópolgárok szemében főként az, hogy marad-e az Orbán-kormány nemzeti önállóságot hirdető, az európai uniós és a NATO-tagállamok többségével gyakran szembehelyezkedő politikája, vagy jöhet a Tisza Párt szorosabb nyugat-európai és észak-atlanti kapcsolódása.
A kampányban az Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP elsősorban azt hirdette, hogy meg kell őrizni Magyarország nemzeti önállóságát, meg kell tartani a rezsicsökkentést, a védett üzemanyagárakat, a családtámogatásokat, a nemzetpolitika eredményeit, és ki kell maradni a háborúból.
A Magyar Péter vezérelte Tisza Párt azt hangoztatja, hogy Magyarországon „rendszerváltásra” van szükség, helyre kell állítani az EU-hoz és a NATO-hoz fűződő kapcsolatokat, haza kell vinni az EU által visszatartott pénzeket, le kell válni az orosz energiahordozókról, le kell törni a korrupciót, és el kell számoltatni a közvagyon dézsmálóit.
A választások kimenetele Magyarország politikai irányvonalát és nemzetközi megítélését is nagyban befolyásolhatja.
