Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök Kézdivásárhelyen, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 178. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Az államfő a székelyföldi város főterén összesereglett tömeg előtt felidézte: olyan nagy elődök szereztek megbecsülést Kézdivásárhelynek, mint a merész és találékony ágyúöntő Gábor Áron, a honvédnek állt költőóriás Petőfi Sándor, aki a Feketeügy partján találkozott Bem József tábornokkal, vagy Gál Sándor, a székely honvéd parancsnok, aki visszaverte a császári seregeket.
Sulyok Tamás szerint a szabadságharc székely hőseinek egy percre sem volt kérdés, hogy mi a haza, és szükséghelyzetben mit kell tenniük. Ők azok, akik a legnagyobb áldozatokat is meghozták, akikről Kányádi Sándor a Nyergestető honvédeiről szóló versében azt írta: „s hol a fenyők olyan mélyen kapaszkodnak a vén földbe, kitépni vihar sem tudja másképpen, csak kettétörve”.
Az államfő szerint az évszázadok zivatarai között mindig a józan erkölcs, a megújuló hit és az élő reménység vitte tovább a magyarságot és a bizalom, hogy a vele élő társnemzetekkel, a kölcsönös tiszteletet egymásnak megadva, közösen gyarapíthatja Európa életét.
Sulyok Tamás elmondta: azért jött Kézdivásárhelyre a nemzeti ünnepen, hogy államfőként megerősítse, Magyarország számára fontos minden külhonban élő magyar ember. Rámutatott: a magyarság összetartozását, annak lelki és kulturális kifejezése mellett, jogi alapokon is rögzítette a 2011-es alaptörvény.
Fotó: MTI/Kátai Edit
