Villámgyorsan elutasította a román képviselőház, majd a szenátus is Székelyföld és az erdélyi magyarság autonómiatervezeteit, amelyeket Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke és Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő vezetője, parlamenti képviselők nyújtottak be.
A kétkamarás román parlament alsó-, majd felsőháza sürgősségi eljárással tárgyalta a három autonómiatervezetet. A kezdeményezők felszólalásukban hangsúlyozták, hogy a tervezetekben semmi olyat nem kérnek, ami Európa más demokratikus államaiban ne létezne. Kulcsár-Terza József úgy fogalmazott, hogy Székelyföld lakói a területi önrendelkezés révén „szabadságot akarnak Románia határain belül”.
Képviselőtársához hasonlóan Zakariás Zoltán is a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, és a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiájára a vajdasági példát ajánlotta a képviselők figyelmébe.
A szenátusban Császár Károly (RMDSZ) hangsúlyozta: a nemzeti kisebbségek Európa számos államában autonómiát élveznek, uniós ajánlások is vannak erre. Rámutatott: az autonómia témája mindig nagy ellenkezést vált ki a román törvényhozásban, holott átfogó, észérveken alapuló vitát kellene folytatni erről.
A kulturális autonómiák ügyében felszólaló Turos Loránd (RMDSZ) hangsúlyozta: ezek segítenék a nemzeti kisebbségeket identitásuk megőrzésében. Reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben kidolgozhatják a valamennyi romániai kisebbség védelmét szolgáló jogszabályt.
Az összes román párt a jogszabálytervezetek elutasításáról szavazott. A döntést Marcel Ciolacu román kormányfő üdvözölte, „toxikusnak” és „revizionistának” nevezve az autonómiatervezeteket.
Az EMSZ közölte: folytatja az autonómiaküzdelmet, és újra beterjeszti az autonómiatervezeteket.
