Az Országgyűlés elfogadta az elmúlt hónapokban számos tanár- és diáktüntetést kiváltó státusztörvényt, amely az állami intézményekben dolgozó pedagógusoknál megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyt, az egyházi és magán oktatási szektorban pedig a munka törvénykönyvét cseréli le a köznevelési foglalkoztatotti státuszra.
A pedagógusok életpályájáról szóló jogszabály fizetésemelést, tíz hét szabadságot és 24 órás munkahetet határoz meg.
A tiltakozók szerint az új szabályozás a munkáltatónak kedvez, csökkenti a munkavállaló mozgásterét, csak úgy, mint az iskola és a pedagógusi testületek autonómiáját.
Az új törvény a szakszervezetek szerint tömeges pályaelhagyáshoz és a tanárok helyzetének további romlásához vezet. A kormány néhány témában figyelembe vette az érdekképviseletek javaslatait, de az azonnali, 45%-os béremelést és a munkaterhek csökkentését követelő szakszervezetek így sem tartják elfogadhatónak az új szabályozást.
Az elmúlt évek kisebb béremeléseit bőven elvitte az infláció, regionális és nemzetközi összehasonlításban a magyar pedagógusbérek rendkívül alacsonyak – hangsúlyozzák a szakszervezetek.
Az érdekképviseletek szerint a kormány a jogszabályban rögzített többlépcsős béremelésre sem ad biztosítékot, hiszem azt az EU-s források megérkezésétől teszi függővé.
A kormány úgy véli, az egységes jogállás és az új feltételek hozzájárulnak a közoktatás javításához, nem számítanak tömeges felmondásra. A szakszervezetek szerint több mint 5000 tanár nyilatkozott arról, hogy a törvény megszavazása esetén elhagyja a pedagógusi pályát.
Mivel Novák Katalin köztársasági elnök aláírta a státusztörvényt, a szakszervezetek az Alkotmánybíróságra viszik az ügyet, de ha kell, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak, és a tiltakozások is folytatódnak. Úgy vélik: „forró őszre kell készülni”.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
