Nem a számadatok a lényegesek, hanem azok a hosszú távú folyamatok, amelyek az ukrajnai háborúból következnek – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kovály Katalin, a CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársa, aki arról értekezett, hogyan rajzolhatja át Kárpátalja etnikai térképét az ukrajnai háború.
Az orosz–ukrán háború kezdete óta 5,35 millióan hagyták el Ukrajnát.
Kovály Katalin kárpátaljai születésű kutató elmondta: a legmagasabb becslések szerint 380 ezer belső-ukrajnai menekült tartózkodik az 1,2 milliós Kárpátalján – ám reálisan ez alacsonyabb, 150 ezer alatti lehet.
Arra a kérdésre, hogy a háború mennyire fogja megváltoztatni az etnikai arányokat a magyarlakta térségben, a kutató azt válaszolta: lesz egy etnikai átszíneződés, amelynek egyik oka, hogy sok ukrán vagy orosz ajkú személy, aki Kárpátaljára menekült a háborús övezetekből, már nem tud hová visszamenni.
Elmondta: több ezren távozhattak a kárpátaljai magyarok közül, főleg az anyaországba. A kutató ugyanakkor kiemelte, hogy a kezdeti ijedség után, amikor látták, hogy nincsenek harcok Kárpátalján, sokan visszatértek otthonukba.
– A kárpátaljai magyarság aránya valószínűleg csökkenni fog, egyes becslések szerint százezer alá – mutatott rá. Hozzátette: Kárpátalja etnikai térképének megváltozása attól is függ, milyen arányban érintik a harcok Kárpátalját.
A kárpátaljai magyarok demográfiai trendjeit valószínűleg kedvezőtlenül befolyásolja majd a háború, mert a visszatérők között alulreprezentáltak lesznek a fiatalok, vagyis azok, akik családalapítás előtt állnak – vázolta fel Kovály Katalin.
Hozzátette: a fiatalok Magyarországon barátságos környezetben találják magukat, ahol anyanyelvükön beszélhetnek, minden támogatást megkapnak, ez is arra billenti el a mérleg nyelvét, hogy az ott maradás mellett döntsenek.
Az utóbbi években a kivándorlásra ráerősített a koronavírus-járvány okozta határzár, mivel a kárpátaljai magyarok között sokan külföldön keresték a kenyerüket, így az ingázás, a családlátogatás ellehetetlenült számukra.
– Éppen ezért sokan döntöttek úgy, hogy a családfő után mennek – magyarázta a kutató. Hozzáfűzte: a február 24-e óta tartó bombázások még inkább erősítik ezeket a trendeket.
A Magyar Nemzet egy Magyarországra áttelepült kárpátaljai férfival is beszélt arról, hogy hosszú távon haza akar-e költözni. A neve elhallgatását kérő fiatal az ukrajnai háború első napján hagyta el Kárpátalját.
– Mivel tudtam, hogy hadiállapotot vezetnek be az orosz támadások miatt, úgy döntöttem, hogy elhagyom kis időre a szülőföldemet. Nem tekintem ezt a háborút a kárpátaljai magyarok háborújának, ezért nem szándékozom feláldozni magam nagyhatalmak kedvéért – érvelt a kárpátaljai fiatal.
Arról is beszámolt, hogy Kárpátalján éppen február 24-én nyílt volna meg a vendéglátó egységük, ahol ügyvezetőként dolgozott volna, de mivel a tulajdonos magyarországi vendéglátós, az ottani étterménél vállalt munkát. Hozzátette: szándékukban áll folytatni a kárpátaljai beruházást.
– Ha nem kellene attól tartanom, hogy a frontra vezényelhetnek, akkor hazatérnék. Ott építettem eddigi karrieremet, ott születtem, ott terveztem a jövőmet. Hiába lenne nehéz gazdasági és más szempontból is, úgy gondolom, hazamennék – vallott terveiről a fiatal.
(A Magyar Nemzet nyomán)
Kép:
Menekülők az ungvári vasútállomásnál
Fotó: MTI/Nemes János