Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Ezután emlékünnepséget rendeztek a Batthyány-mauzóleumnál.
Az aradi vértanúk hősi halálából erő lett, örök jel, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet – mondta Áder János köztársasági elnök az aradi vértanúk kivégzésének 171. évfordulóján a Kossuth Rádióban.
Hozzátette: a honvédtábornokok korra, származásra, vallásra, habitusra nézve különfélék voltak, egy soknemzetiségű birodalom alattvalóiként akadt közöttük a magyarok mellett német, szerb, horvát, magas rangú birtokos és szegénysorú, királypárti és republikánus érzelmű, olyan, aki magyarul sem tudott és olyan, aki magyar asszonyt vett feleségül.
1849. október 6-a a „példátlan bosszúhadjárat legsötétebb napja, a véres leszámolást Európa megdöbbenéssel figyelte” – hangsúlyozta az államfő. De végül Damjanichnak lett igaza – folytatta –, aki kivégzése előtt e szavakat intézte az utolsónak maradó Vécseyhez: „A haza ügye szent volt, s a mi halálunk új erőt ád neki!”
A hősi halálból valóban erő lett – mutatott rá Áder János. Örök jel, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet. Az 1867-es kiegyezés a ‘48-as célokat váltotta valóra – mondta.
A Batthyány-mauzóleumnál tartott ünnepségen Benkő Tibor honvédelmi miniszter hangsúlyozta: több mint ezeréves történelme során a magyar nép mindig a szabadságért küzdött.
Ez a nap azt jelenti, hogy vannak elődeink, példaképeink, akiket követnünk kell, és akik elvárják, hogy az utókor legalább olyan odaadással és felelősségteljesen gondoskodjon országunkról, országunk népéről – mondta Benkő Tibor.
Felhívta a figyelmet, hogy a magyar történelem küzdelmei nem voltak hiábavalók, hiszen most is itt élhetünk a Kárpát-medencében magyarként, elhivatottan és elkötelezve népünk békéjéért és biztonságáért.
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra – és az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékezünk.
