A napokban töltötte be 75. életévét Rubik Ernő Kossuth-díjas építészmérnök, tárgytervező, a világsikerű bűvös kocka megalkotója.
A háború alatt, 1944-ben született Budapesten a repülőgép-tervező Rubik Ernő fiaként. A találékony szellemet apjától öröklő fiatalember a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként 1967-ben, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészetet tanult.
Ezután építész-tervezőként dolgozott, 1970 és 1988 között az Iparművészeti Főiskolán (a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen) tanított.
1974 tavaszán oktatási segédeszközként tervezte meg a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, mérnöki modellezést segítő szerkezetét, amelyről később kiderült, hogy játéknak is nagyon szórakoztató. 1975-ben rukkolt elő a bűvös kockával, amelyre 1976 októberében „térbeli logikai játék” néven kapott szabadalmat.
A kocka a játékosok körében rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, gyártásához és külföldi terjesztéséhez azonban át kellett verekednie magát a hazai bürokrácia útvesztőin, míg végül Rubik-kocka néven meghódította a világot.
Népszerűsége négy évtized után sem csökkent, kihívást jelent a játékosoknak és a matematikusoknak. Míg az előbbiek a kockakirakási csúcsokat (2018 óta 4,22 másodperc) döntögetik – a lassúsági csúcs 26 év –, az utóbbiak a kirakási lépések minimális számát keresve igyekeznek megfejteni a játékszer titkát.
Rubik Ernőnek először egy hónapba telt, míg megoldotta saját találmánya rejtélyét. (A kockának 43 trillió különböző állása lehet.)
A Rubik-kocka 1980-81-ben több országban volt az év játéka, később klubokat, egyesületeket, versenyeket és világbajnokságokat szerveztek rajongóinak. 1981-ben a kocka bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájn gyűjtemé-nyébe.
Tervezője a tanítás mellett 1983-ban megalapította, és azóta is vezeti a játéktervezésre szakosodott Rubik Stúdiót. A feltaláló a kocka után újabb logikai játékokkal jelentkezett, 1977-ben alkotta meg a Kígyót, 1985-ben a Bűvös négyzetet, majd a Bűvös dominót és a Rubik-órát, 2009-ben a Rubik’s 360-at, vagyis a Rubik-gömböt.
Ez utóbbiak világszerte kedvelt logikai játékok, de meg sem közelítik az időközben kultusztárggyá vált kocka elsöprő sikerét.
Rubik Ernő 1982-ben innovációs és ösztöndíj-alapítványt, 1988-ban pedig Rubik Nemzetközi Alapítványt hozott létre a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok támogatására.1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-96 között a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, 1996-tól tiszteletbeli elnöke.
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, 1983-ban Állami Díjat kapott, 1995-ben Gábor Dénes-díjjal, 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2008-ban Moholy-Nagy-díjat, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át.
2010-ben Prima Primis-sima Díjjal, 2012-ben az Amerikai Magyar Alapítvány George Washington-díjával ismerték el, 2014-ben megkapta a legmagasabb hazai állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet.
A kocka sikere lehetővé tette számára, hogy kizárólag azzal foglalkozzon, amit szeret, ugyanakkor hatalmas lekötöttséggel is járt. A rendszeres tanítást abbahagyta, hogy saját stúdióbeli munkájával, szoftver- és építészeti témákkal, számítógépes játékokkal foglalkozzon.
„Az a lényeg, hogy amivel foglalkozom, abban örömömet leljem” – mondta egy interjúban.
Egy másikban pedig így vallott: „Nem én vagyok itt a fontos, hanem a kocka. Sőt, még csak nem is a kocka, hanem a hatása: hogy miként tudott ennyi emberre és ilyen sokáig hatni, hogyan tudott évtizedeken át, miközben a világ óriásit fordult, ugyanúgy népszerű lenni az új generációk számára is.”
Bűvös kockája a nehezen megoldható, bonyolult problémák kezelésének jelképévé vált, kirakása „csüggesztő feladatnak tűnik, de a kitartás, a töretlen összpontosítás és a kreativitás meghozza gyümölcsét”.
A kocka számos magyar és külföldi filmben jelent meg a szereplők magas fokú intelligenciájának bizonyítására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, magazinok címlapfotójaként szerepelt. Az óbudai Graphisoft parkban térplasztikaként a magyar találékonyságot jelképezi.
A kocka születésének 40. évfordulója alkalmából 2014 áprilisában az amerikai Jersey Cityben, a Liberty Science Centerben Rubik-vándorkiállítás indult útjára, amely hét év alatt – Budapestet is érintve – körbejárja a Földet. A Beyond Rubik’s Cube (Túl a Rubik-kockán) című kiállítás a műszaki tudományok, a művészet és a dizájn területeinek összekapcsolásával, interaktív és digitális attrakciók sorával reprezentálja a kockában testet öltött kreatív gondolkodást. Odahaza a Magyar kreativitás napjának megtartásával ünnepelték az évfordulót.