Az eddig gondoltnál is nagyobb a baj – közölte Balogh Zoltán elnök a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara alapellátási kongresszusán. Felidézte, hogy míg korábban mindig 20-25 ezer ápolót hiányolt az egészségügyi ellátórendszerből, az OECD átlagához képest „mostanra elértük a 40 ezer 500-at”.
Míg öt évvel ezelőtt ezer lakosra 6,2 ápoló jutott Magyarországon, tavaly már csak 5,3. A helyzet drámai – hangsúlyozta a kamara elnöke.
Az egyik nagy centrumkórház szakembere a Népszavának arról beszélt, hogy ahol dolgozik, szinte nincs is 40 év alatti ápoló. Sokan a nyugdíjkoron túli is visszajárnak dolgozni. Sok osztályukon kórtermeket zárnak le, mert nincs elég ápoló – mondta.
Balogh Zoltán szerint, ha az orvosok fogyását a minisztérium meg tudta állítani, akkor a szakdolgozók megtartására is tenni kell valamit, különben nem marad ellátórendszer.
Mint mondta: Magyarországon négy egyetemen képeznek angol nyelven ápolókat, ám ők nem a hazai betegágyak mellé, hanem az unió más országaiba készülnek. Már Ausztriában is a hazai bérek kétszeresét kereshetik.
„Az ellátórendszerből egyre jobban kopik ki az a nemzedék, amely még fogát összeszorítva, teszi a dolgát. Az utánuk érkező Z-generáció már nem elégszik meg a mostani munkakörülményekkel” – mondta.
A hungarikumnak nevezett védőnői rendszer átszervezése az ország számos pontján okoz elégedetlenséget. Kaló Mária, a kamara borsodi alelnöke szerint mióta a megyei centrumkórház átvette a védőnői szolgálat működtetését, nem kapják meg a területi pótlékaikat.
Kőrösi László, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese előadásában beszélt arról, hogy a védőnői ellátások tavalyi átszervezésével az önkormányzatok kiszálltak a védőnői plusz díjazásokból, így ezt a pénzt gyakorlatilag az őket átvevő kórházaknak kellett volna előteremteni.
Erre havi egymilliárd forint plusz forrásra lenne szükség, ennyit költöttek az önkormányzatok a védőnői szolgálatokra.
(D. A. – a Népszava nyomán)
Kép forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
