Közép-Európa csatlakozásával erősebb lett az Európai Unió, a térség nem csak gazdaságilag, de mára politikailag is meghatározó szereplője az EU-nak – jelentette ki Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos Brüsszelben Magyarország – és több más állam – uniós csatlakozásának huszadik évfordulóján.
Nagy eredménynek tartja, hogy a csatlakozással Európa visszanyerte azt az arcát, amikor Közép-Európa szerves része volt az európai építkezésnek.
„Amikor ez megtörtént, mindenki azt gondolta, hogy itt a történelem vége, csak a jó vár mindenkire, itt a korlátlan fejlődés időszaka. De ha visszagondolunk, 2004. május 1-je után négy évvel érkezett a pénzügyi válság, aztán az adósságválság, azt követően a migrációs válság, a koronavírus-járvány, most pedig háborúk. Egy bővítés nélküli Európa ma már nem is tudná ezeket a válságokat megoldani” – mutatott rá Várhelyi Olivér.
Szerinte, nemcsak az EU, de Közép-Európa is rendkívül megerősödött az uniós tagság révén, mert korábban a térség jelentős elmaradásban volt gazdaságilag és szociálisan, politikailag a Brexit óta a régiónak nem csak kiegyensúlyozó, de trendmeghatározó szerepe is van.
Az általuk képviselt biztonsági és gazdaságpolitikai álláspontok mára önálló arculatot képviselnek az EU-ban – mondta.
Várhelyi Olivér reméli, hogy a júliusban induló magyar uniós elnökség áttörést hoz a bővítési kérdésekben.
Kudarc az EU elmúlt öt éve – mondta Bóka János európai uniós ügyi miniszter a XXI. Század Intézet rendezvényén.
Szerinte az EU „kudarcot vallott a béke és biztonság megvalósításában, ami az európai integráció elsődleges célkitűzése lett volna; kudarcot vallott a versenyképességben, az EU versenyképességének a csökkenése nem lassult le; kudarcot vallott a migráció kezelésében, a válságot nem sikerült kezelni.”
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője szerint Európa legyen újra az egyenrangú és egyenjogú országok együttműködésének színtere, a nemzetek Európája, védjük meg az európai életformánkat.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
