Sulyok Tamás az első köztársasági elnöki munkanapján – legelső államfői döntéseként – aláírta az Országgyűlés nemrégiben meghozott döntését a Svédország NATO-csatlakozásához való hozzájárulásról.
Ezzel Magyarország volt az észak-atlanti katonai szövetség utolsó tagállama, amely – másfél évi viták végén – ratifikálta a skandináv ország kérvényét.
A NATO szabályai szerint ezután az okiratot elszállították Washingtonba, ahol Takács Szabolcs magyar nagykövet a bevitte a dokumentumot az amerikai külügyminisztériumba.
Ezt követően Ulf Kristersson miniszterelnök is letétbe helyezte országa csatlakozásának ratifikációs okmányait a washingtoni külügyminisztériumban Antony Blinken tárcavezető jelenlétében.
Ezzel Svédország hivatalosan is az észak-atlanti szövetség 32. tagállama lett, szakítva a II. világháború óta folytatott semlegességi politikával.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök – akit Joe Biden amerikai elnök is fogadott a Fehér Házban – a szabadság győzelmének nevezte az észak-európai állam NATO-tagságát.
„Köszönjük a szövetségeseknek, hogy 32. tagként üdvözölnek bennünket. Törekszünk az egységre, a szolidaritásra és a terhek megosztására is. Teljes mértékben ragaszkodunk a Washingtoni Szerződés értékeihez: a szabadsághoz, a demokráciához, a szabadsághoz és a jogállamisághoz. Együtt erősebbek vagyunk” – hangsúlyozta a svéd kormányfő.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a svéd NATO-csatlakozás alkalmából „történelmi napról” beszélt.
Fotó: Sándor-palota
