A magyar Országgyűlés hétfői ülésnapján a képviselők többsége megszavazta, hogy – az Észak-atlanti Szövetség utolsó tagállamaként – jóváhagyják Svédország NATO-tagságát. Az Ulf Kristersson svéd miniszterelnök budapesti látogatását követő döntés után elhárult az akadálya annak, hogy az észak-európai ország a szövetség 32. tagállamává váljon.
Újabb négy svéd Gripen harci repülőgéppel bővül a Magyar Honvédség vadászbombázó flottája – közölte Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, miután tárgyalt Ulf Kristersson svéd kormányfővel.
Hangsúlyozta: a Gripen-gépekről szóló szerződés meghosszabbításával nagyot nőnek Magyarország katonai és külföldi szerepvállalást lehetővé tevő képességei. A megváltozott biztonsági környezetben, az orosz–ukrán háború miatt különös jelentősége van, hogy a magyar légierő képes az ország területén kívül is szövetségesi feladatok ellátásában saját eszközökkel közreműködni – mutatott rá.
A két miniszterelnök megállapodott abban is, hogy az e katonai rendszerhez kapcsolódó logisztikai szolgáltatásokról szóló szerződést a kiképzésre is kiterjesztik.
Megállapodtak arról is, hogy egy mesterséges intelligencia-fókuszú kiválósági központot nyit a svéd Saab cég és a Védelmi Innovációs Kutatóintézet, így a kutatás-fejlesztés területén is megkezdődik az együttműködés.
A megállapodások aláírásával Magyarország hosszabb távon fönntartja és egy nagyságrenddel megnöveli légvédelmi képességét. Magyarország része marad a NATO közös akcióinak, ahol a tagállamok egymás légvédelmét biztosítják.
A kérdésre, hogy mitől változott meg Magyarország véleménye a svéd NATO-csatlakozás ügyében, a kormányfő közölte: a NATO-tagság azt jelenti, hogy a szövetségben lévő országok készek harcolni egymásért, és ha ilyen erős kapcsolatot akarnak valakivel ápolni, ahhoz bizalomra és kölcsönös tiszteletre van szükség. Az ehhez vezető folyamatot végig kellett járni – említette, hozzátéve: „sikerült tisztázni kölcsönösen a jó szándékainkat”.
Ulf Kristensson kijelentette: egyaránt szolgálják Svédország és Magyarország érdekét a két ország között megkötött megállapodások. Elmondta: megbeszélték Magyarország közelgő uniós elnökségét, az EU stratégiai napirendjét és a két ország együttműködését biztonsági, védelmi kérdésekben.
A két ország megállapodása révén Magyarország négy további Gripen vadászbombázót szerez be Svédországtól. A magyar légierő jelenleg 14 Gripent lízingel Svédországtól, ezek 2026-ban magyar tulajdonba kerülnek.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
