Elítéljük az orosz katonai agressziót, ami Ukrajna ellen zajlik, de ha Ukrajna nem veszi ki a nyelvi önvédelem fegyverét az orosz elnök kezéből, akkor a legerősebb eszköz nála marad – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Budapesten, a Kárpátalja 1944-től tartó időszakáról szóló tanulmánykötet bemutatóján.
Németh Zsolt a Küzdelem a megmaradásért – a kárpátaljai magyar közösség című kötetet a magyar nemzetpolitika foglalatának nevezte.
Minden régiónak meg kellene írnia a maga történetét – tette hozzá a politikus, majd az egyik tanulmányból idézve a nyelvi genocídium veszélyét emelte ki, amely során a nyelv használatát tiltják a mindennapokban.
Rámutatott: amikor akadályozzák ennek a nyelvnek a megjelenését az iskolai oktatásban, nyelvcsere, nyelvi asszimiláció, szélsőséges esetben pedig nyelvhalál következhet be.
Ha Ukrajna demokratikus, nyelvi kisebbségi nagyvonalúságot biztosító ország lesz, annak nemcsak a kárpátaljai magyarok, hanem Ukrajna népe számára a legfontosabb hozadéka, az ország valódi európai jövője lehet – mondta.
A kisebbségi törvény néhány héttel ezelőtti módosításáról úgy vélekedett: „jó kezdet, de tovább kell menni”. Hozzátette: „vissza kell térni a 2014-es állapotokhoz.”
Közölte: a jelenlegi ukrán kisebbségvédelemből hiányzik az, ami korábban megvolt: a kulturális autonómia, a kollektív jogok, a parlamenti képviselet garantálása, a hivatalos nyelvhasználat lehetősége.
Továbbá a kisebbségi oktatásnak mint jogintézménynek a léte, a nemzetiségi oktatás a szakiskolákban és a felsőoktatásban. Valamint a helység- és földrajzi nevek nemzetiségi nyelvű használata, a szabad szimbólumhasználat – sorolta.
Azzal tudna Ukrajna a legtöbbet tenni azért, hogy valódi európai országgá váljon, ha biztosítaná a kisebbségeknek a nyelvi, kulturális jogegyenlőséget – szögezte le Németh Zsolt.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
