Az erdélyi magyarság Európa veszélyeztetett népcsoportjai közé került, további fogyatkozását pedig csak közösségi jogainak kivívásával kerülheti el – mutatott rá Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
A lelkész-politikus jelezte, hogy az erdélyi magyarság száz év alatt a felére apadt, fogyatkozása az utóbbi három évtizedben felgyorsult, ezért szembe kell néznie azzal, hogy – a többi határon túli nemzetrészhez hasonlóan – veszélyeztetett népcsoporttá vált.
„De félnünk, megijednünk sem szabad, mert az önfeladáshoz és biztos kudarchoz vezetne” – hangsúlyozta Tőkés László. Hozzátette: „Rendeznünk kell sorainkat, és szervezkednünk kell a munkára, építésre. Egyetlen válasz Trianonra, jelenlegi elesett állapotunkra: közösségi jogaink kivívása, az autonómia.”
Az erdélyi szabadsághős megjegyezte: „Az 1989-es romániai forradalom még mindig adósunk a kisebbségi rendszerváltozással – erről nem mondhatunk le!”
Kiemelte: 2024 választási év Romániában.
A korábbi európai parlamenti képviselő a román nép szándékos félrevezetéseként és magyarellenes uszításként értékelte azt, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök „revizionista” és „toxikus kezdeményezésnek” bélyegezte a magyar autonómiatervezeteket, amelyeket a parlament mindkét háza december utolsó napjaiban sürgősségi eljárással elvetett.
Egy tavaly novemberben rendezett budapesti konferencián elhangzott, hogy a határon túli magyarok lélekszáma Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken és a Vajdaságban is erősen csökkent az elmúlt években, és a résztvevők azt latolgatták, hogy vajon megállítható-e valahogy ez a népességfogyás.
