„Szükséges, de nem elégséges” lépésnek nevezte a kárpátaljai magyarok jogait csorbító ukrán kisebbségi törvények enyhítését Novák Katalin köztársasági elnök a Kárpáti Igaz Szó című hetilapnak adott interjújában.
Az államfő hangsúlyozta: a 2015 előtti állapot visszaállítása a cél, ez pedig nem „magyar makacsság”, mert Európában a nemzeti kisebbségek jogai és az anyanyelvhasználathoz való jog tekintetében sem lehet az elért védelmi szintből visszalépni, engedni.
„Amit mi, magyarok számon kérünk Ukrajnán, azok valójában európai követelmények; ha már a brüsszeli döntés értelmében megindulnak a csatlakozási tárgyalások, ez a legkevesebb” – jegyezte meg.
Novák Katalin szerint most a béke lenne a legfontosabb, hogy legyen vége a háború pusztításainak, ezt tárgyalásokkal lehetne elérni.
Az államfő erőt és kitartást kívánt a kárpátaljaiaknak, támogatásáról és együttérzéséről biztosította a magyar közösséget. Elmondta: „gondolatban, szóban, imádságainkban is velük vagyunk mindennap; karácsonykor különösen.”
Novák Katalin emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására eddig két alkalommal, legutóbb idén augusztusban tett látogatást Kijevben. Mint mondta, az összetartozás tudata, az egymásért viselt felelősség vitte az ukrán fővárosba, mivel Kárpátaljára politikai értelemben Kijeven keresztül vezetett az út.
Elmondta: a megbékélés szándékát, a béke kívánságát és a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítását tolmácsolta ukrán partnerének.
Rámutatott: a magyar kisebbségnek az eleve nehéz és küzdelmes hétköznapok mellett a háború terhét, jogaik gyakorlásának korlátozását és a belső migráció következményeit is el kell szenvedniük. Egyértelműsítette, a nemzeti kisebbségi közösséghez tartozás erőt ad, a Kárpátalján élők hitükbe és magyarságukba kapaszkodnak.
Az anyanyelv szabad használata nemcsak egy őshonos nemzeti kisebbség túlélésének feltétele, hanem a legelemibb európai emberi jogi normák egyike – fogalmazott Novák Katalin, megjegyezve, amikor ez megkérdőjeleződik, azt az anyaország vezetői nem hagyhatják szó nélkül.
Az államfő a tárgyalások eredményéről elmondta: óvatosan kell mérleget vonni, bár azt jó jelnek lehet értékelni, hogy azóta többször is beszélt az ukrán elnökkel.
Fontosnak nevezte, hogy a kijevi megbeszélések után Zelenszkij másodszor is elment Beregszászra, ahol meghallgatta a helyi magyar szervezetek vezetőit. „Érdemi előrelépésről erősítettek meg a kárpátaljai magyar közösség vezetői is, de hogy ez mire lesz elég, az a jövő zenéje” – hangoztatta.
Az államfő legutóbbi két kárpátaljai látogatását felidézve elmondta, magyar elnökként nem egyszerű Kárpátaljára eljutni, mert tetteivel és szavaival sem szeretné bajba sodorni a kárpátaljai magyarságot.
„Kárpátaljára személyesen vittem el az anyaországi magyarok szeretetét, támogatását, de magam is erőt merítettem abból az élni akarásból, összekapaszkodásból. Tudniuk kell, nincsenek egyedül” – jelentette ki Novák Katalin. Elmondta, javában zajlik Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtása, a sokat szenvedett kárpátaljai magyarokat az anyaország, illetve a világ magyar közösségei is támogatják és segítik.
Az államfő szerint a helyi magyaroknak az a jó, ha mindkét ország fejlődik, és az az érdekük, hogy saját és tágabb környezetükkel is békében éljenek. Egy nemzeti kisebbség a gazdagság forrása lehet, ha hagyják, hogy így legyen, azaz nem veszély, hanem lehetőség – rögzítette.
Rámutatott, az előrelépéshez összefogás kell Magyarország és Ukrajna, magyarok és ukránok között, Magyarországon pedig nem múlik a korrekt kapcsolat, ha „kellő tiszteletet látunk” a magyar közösségek iránt.
Ukrajna ugyanazon szövetségi rendszerekhez szeretne tartozni, mint Magyarország, amihez nagyon hosszú és göröngyös utat kell még bejárnia, de ez nem fog menni a kárpátaljai magyarság nélkül – jelentette ki Novák Katalin.
Fotó: MTI/Nemes János
