Csupán két olyan korabeli említés ismert, amely Hunyadi Mátyás királyi könyvtárát saját névvel illeti. Az egyik, a Philostratos-corvina a gyűjteményt az uralkodó melléknevének (Corvinus) megfelelően Corvina Bibliothecának nevezi, a másik említés a firenzei humanista, Naldo Naldi Mátyás könyvtárának dicsőítésére írott költeményének címében található, amely Augusta Bibliothecaként hivatkozik rá – írja a Itthonrolhaza.hu.
Az tehát a mai napig vitatott, hogy a corvina elnevezés honnan ered, de a corvina fogalmán azokat a köteteket értjük, amelyekről bizonyítható, hogy Hunyadi Mátyás vagy Beatrix királyné könyvtárába tartozott, esetleg a palota más reprezentatív állományának része volt.
Mátyás király (1443–1490) világhíres könyvtára az első humanista fejedelmi bibliotéka volt Itálián kívül, talán kétezer kötetet számlált. Mátyás könyvtárát csupán a vatikáni könyvtár múlta felül nagyságban.
A páratlan gyűjteményből kb. 220 kötet maradt fenn, ezek ma Európa és Amerika nagy könyvtárainak féltett kincsei. Magyarországon 55 corvina található, közülük legtöbb – 37 darab – az Országos Széchényi Könyvtárban.
A humanizmus elveit és a reneszánsz fejedelmi reprezentációt egyaránt magába foglaló és visszatükröző könyvtár nem előzmények nélkül jött létre a magyar király palotájában a XV. század második felében.
Itália közelsége az államalapítástól kezdve meghatározó szerepet játszott a magyar kultúra fejlődésében, és ez a hatás még inkább felerősödött, amikor a nápolyi Anjou-ház tagjai foglalták el a királyi trónt a XIV. század elején.
Mátyás könyvtára Itália évszázadok óta tartó szellemi hatásának a csúcspontja. A nápolyi király lánya, Beatrix és vele együtt az itáliai kíséret érkezése 1476-ban csupán az utolsó állomást jelentette ebben a folyamatban.
A magyarországi előzmények közül Vitéz János könyvtárát és szellemi hatását kell kiemelni. Zsigmond kancelláriáján ismerhette meg az itáliai humanizmust, de nagy hatást gyakorolhattak rá az udvarban tartózkodó tudós itáliaiak is, mint a híres humanista, Pier Paolo Vergerio.
Vitéz a Hunyadi család híveként váradi püspök, majd esztergomi érsek lett. Alapvető különbség Vitéz János és Hunyadi Mátyás könyvtára között, hogy, jóllehet, a királyi gyűjtemény is humanista elveken alapult, összetételét, díszítettségét meghatározta az uralkodói reprezentáció. Beatrix érkezése döntő jelentőségű volt a könyvtár létrejöttében.
A legkiválóbb firenzei scriptorok és miniátorok dolgoztak Mátyás számára, így Attavante degli Attavanti, Boccardino il Vecchio, Gherardo és Monte di Giovanni.
A kódexek számára a feltehetőleg Itáliából érkezett könyvkötőmester egyedi kötéstervet dolgozott ki: az itáliai all’antica és a keleti, főként perzsa elemekből alkotott kompozíciót gazdag aranyozással díszítették, a kötéstáblák centrumába a király címerét préselték.
Nemzeti kincsünk egy elég nagy része nincs Magyarországon. A legtöbbet nem adták, hanem vitték…
