Az emlékezés fontosságát, a kortársak felelősségét és az oktatás szerepét hangsúlyozták az Élet menete szónokai. A holokauszt áldozataira emlékező séta Budapest munkaszolgálatosoknak állított két emlékműve között, a Koltói Anna térről a Bethlen Gábor térre haladt.
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke kiemelte: az idei séta a munkaszolgálat áldozatainak állít emléket. A munkaszolgálatosokról kevés szó esik a megemlékezéseken, pedig 1939-től több mint százezer embert vezényeltek munkaszolgálatra, kényszerítettek munkatáborokba.
Közülük 60 ezren nem élték túl a szolgálatot az embertelen, kegyetlen bánásmód és körülmények miatt – mondta.
Katharina von Schnurbein, az antiszemitizmus elleni harc és a zsidó élet támogatásának európai bizottsági koordinátora arról beszélt: emlékezni kell az áldozatokra, hogy soha többé ne történhessen meg az, ami velük történt.
Hozzátette: emlékezni kell azokra az igaz emberekre is, akik segítették az áldozatokat. Az ő bátorságuk és hogy felemelték a szavukat, amikor mindenki más hallgatott, ma is példaként szolgálhat.
Kitért arra is: az Európai Bizottság 2021 októberében uniós stratégiát készített az antiszemitizmus ellen és a zsidó élet támogatására. A stratégiában közel 100 kezdeményezés szerepel, céljuk, hogy a széles nyilvánosság megértse az antiszemitizmus gyökereit és veszélyeit. Emellett hatékony módszereket kívánnak biztosítani az emlékezéshez.
Cél, hogy az európai zsidók vallási és kulturális hagyományaiknak megfelelően, félelem nélkül élhessék életüket.
Örömét fejezte ki, hogy a magyar kormány is készíti saját nemzeti stratégiáját. „Számítunk minden tagállamra, a civil társadalom elkötelezettségére és a zsidó közösségekre”, köztük a magyarra, hogy „továbbléphessünk egy antiszemitizmustól mentes EU felé” – tette hozzá.
Fotó: MTI/Kovács Attila
