Román szélsőségesek magyarellenes bekiabálásokkal zavarták meg Novák Katalin köztársasági elnök beszédét a Nagykárolyban, Kölcsey Ferenc szobrának avatóünnepségén.
A partiumi – többségében magyarlakta – város önkormányzata által kezdeményezett szoboravatáson Novák Katalin magánlátogatáson volt jelen, de a tiltakozók „a román állam semmibevételeként” értékelték a jelenlétét. A tüntetők transzparenseket emeltek a magasba, amelyeken magyarellenes feliratok szerepeltek.
„Mi, magyarok határon innen és túl, egymásra mindenkor számíthatunk” – mondta ünnepi beszédében Novák Katalin.
„Ma is vannak olyanok, akik elvitatják a magyarok magyarságát, az anyanyelv pótolhatatlanságát, a nyilvánvaló történelmi tényeket: nem hagyjuk, ne hagyjuk, a közös jövőnkért és a közös múltunkért is ki kell állnunk” – fogalmazott az államfő.
Megjegyezte, a múlt megőrzése legalább olyan fontos, mint a jelenről és a jövőről való felelős gondolkodás.
Novák Katalin emlékeztetett: Nagykároly büszke lehet Kölcseyre, hiszen ott szavazták meg, hogy a költő Szatmár megye követe legyen a pozsonyi Országgyűlésen.
A költőt méltatva azt mondta: küzdött a magyar nyelvért, a vallásszabadságért, leginkább a jobbágyok szabadságáért szeretett volna tenni az önkéntes örökváltság megvalósításával.
A Himnusz megszületését említve úgy fogalmazott, hogy sokak szemébe csal könnyet ez a nemzeti imádság a nemzeti ünnepeken vagy nyújt támaszt a magányos, külföldre szakadt magyaroknak.
„Kölcsey szobrának helye van bárhol, ahol magyarok élnek” – hangoztatta Kelemen Hunor romániai miniszterelnök-helyettes.
„A haladás a megmaradás feltétele, felelős politikus ezt ma sem gondolhatja másként, Erdélyben különösen nem” – mondta a politikus, megjegyezve: Kölcsey örökségét a XXI. századhoz igazítva kell bátorsággal felépíteni.
