A békét kell megnyernünk
„Nekünk ma nem fegyverrel kell harcolnunk, hanem a békét megnyernünk” – hangsúlyozta a március 15-i nemzeti ünnepen Kézdivásárhelyen Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár.
Elmondta: március 15-én a Kárpát-medencében, a diaszpórában mindenütt büszkén emlékeznek a márciusi ifjakra, akiknek tettei „a mai napig is meghatározzák a sorsunkat.”
Március 15-e a bátor kiállást jelenti a nemzeti értékek, a szabadság, a függetlenség mellett, a nemzeti összetartozás mellett, szolidaritást a nehéz helyzetbe került nemzetrészekkel – hangsúlyozta. A nemzeti szimbólumaik, intézményeik, önrendelkezésük, nyelvük és kultúrájuk melletti eltökélt kiállásra biztatta a székelyeket.
Cseke Attila romániai fejlesztési miniszter rámutatott: „Csak az lehet szabad, aki biztonságban érzi magát, és csak az érezheti magát biztonságban, aki szabad”. Úgy vélte, ma az aggodalom mellett van ok a bizakodásra is, „az RMDSZ kormányzati eredményeinek köszönhetően kevésbé nehéz ez az időszak”.
„Kormányon lenni biztonságot is jelent a magyar közösségnek” – mondta a politikus, aki szerint ennek eredményeként megvédték az embereket és a gazdaságot, számos olyan beruházást finanszíroztak, amely a magyar családokat segíti.
Álljunk ki az igazságért!
Pozsonyban, a medikuskerti Petőfi-szobornál Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a legjobb példája annak: ki kell állni az igazság, jogaink és szuverenitásunk védelmében.
Kiemelte: március 15-e a magyar bátorságról, hitről, elszántságról és az egységbe forrt akaratról szól.
Kijelentette: a mai magyarság csak olyan úton akar járni, amely a javát szolgálja, és kitart azon értékek mellett, amelyek a nemzet becsületét szolgálják, tisztelik a közösség és a munka értékeit.
Mint elmondta: az kívánja a magyar nemzet, hogy legyen béke, és magunk dönthessünk sorsunkról, biztonságunkról.
Ragaszkodunk a szabadsághoz
Sepsiszentgyörgyön Varga Judit igazságügyi miniszter kiemelte: a magyarság nemet mond az európai birodalom eszméjére, ragaszkodik véráldozattal kivívott szabadságához, és mindenkor a magyar emberek érdekeit helyezi előtérbe.
Rámutatott: az EU a szankciókkal csak mélyítette a háború okozta károkat, a fegyverszállításokkal és háborús retorikával csak a háború eszkalációját erősíti, ahelyett, hogy tűzszünetre és békére törekedne.
A magyarok egyenlő nemzetek önkéntes együttműködésében hisznek és a ’48-as elődökhöz hasonlóan békét, szabadságot és egyetértést akarnak – mondta a tárcavezető.
Sokszínű Európát ünneplünk
Kolozsvárott Varga Mihály pénzügyminiszter emlékeztetett: az 1848-as forradalom a magyarság számára a szabadság megszületésének pillanata. A forradalom hőseinek áldozata azzal viszonozható, ha a kiharcolt függetlenséget és önrendelkezést „megerősítjük és biztosítjuk az utókor számára” – mondta.
„Amikor 1848-at ünnepeljük, akkor a nemzetállamokon alapuló, sokszínű Európát is ünnepeljük” – mondta. Hozzátette: a kis nemzeteknek időről időre maguknak kell megvédeni szabadságukat, így volt ez 1848-ban, a két világháború után és a jelenben is új frontokon.
Arra is kitért, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen javultak Magyarország kapcsolatai a szomszédos országokkal, és „bár van tere az előrelépésnek”, Romániával is egyre több az együttműködés, miközben egyre kevesebb a vita.
Határok feletti egyesítés
A világ a veszélyek korába került, a próbatételek végét még nem lehet látni, ezért békére van szükség – hangsúlyozta Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a Szabadkán rendezett megemlékezésen.
„A magyar kormány nem fogja föladni stratégiai céljait. Folytatjuk a nemzet határok feletti egyesítését, ahogy nem állunk le a sikeres gazdaságfejlesztési programjainkkal sem. Továbbfejlesztjük a magyar iskolákat és óvodákat. Nem adjuk fel, hogy Szerbia minél hamarabb európai uniós tagállam legyen” – közölte.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte: a magyar nemzet ereje kultúrájának nagyságában rejlik, ha arról lemondunk, darabokra hullunk.
A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy Kossuth Lajos, Petőfi Sándor és a többi 1848-49-es forradalmár „szellemiségéhez kell felkapaszkodnunk, nem pedig őket magunkhoz rántanunk, iszapbirkózásra invitálnunk”.
Március idusa arra emlékeztet, hogy sohasem lehetünk egyedül, mert van kikhez igazodnunk – mondta.
