Úzvölgye magyar katonatemető marad

El kell távolítani az úzvölgyi katonatemetőből a törvénytelenül felállított román betonkereszteket. A Bákói Táblabíróság ugyanis jogerősen érvénytelenítette a temető román parcellájának építési engedélyét, és elrendelte az illegális építmények lebontását. Ezzel a taláros testület megerősítette a Csíkszentmártonnak kedvező alapfokú ítéletet.

„Ma győzött az igazság! Az ítélet végérvényes és visszavonhatatlan: az úzvölgyi katonatemetőben le kell bontani a betonkereszteket” – hangsúlyozta Borboly Csaba, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke.

Mint fogalmazott, a székelyföldiek a törvény erejével folytatták a harcot az igazukért, csendben tették a dolgukat. A végleges döntést több székelyföldi elöljáró is üdvözölte.

Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere azt nyilatkozta: mindig tudták, hogy igazuk van, és bíztak abban, hogy az igazukat a bíróságon is megtalálják.

A Bákói Táblabíróság másodfokú ítélete szerint a fellebbezés nem megalapozott, és az alapfokú ítélet lép jogerőre. Az egy éve hozott alapfokú ítélet érvénytelenítette a temető román parcellájának építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.

„Jogerős döntés született abban az úzvölgyi perben, melynek tárgyát a keresztek elbontása képezi. Vagyis ennek a döntésnek értelmében a kereszteket el kell bontani” – reagált az ítéletre a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat. A szervezet korábban Csíkszentmárton község oldalán próbált belépni a perbe, de a bírák a székelyföldi felek közül csak Csíkszentmárton község érdekeltségét ismerték el. Hargita megye számára azonban jóváhagyták, hogy Csíkszentmárton segítőjeként vegyen részt az eljárásban.

Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében.

Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.

2019. június 6-án több ezer román „megemlékező” erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni.

Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.

A hírek szerint akár hatósági segítségre is szükség lehet a betonkeresztek eltávolításához, miután román szervezetek bejelentették, hogy megakadályozzák a jogerős ítélet végrehajtását.

Az ügyben Csíkszentmárton községet képviselő Anja Marginean Cosma ügyvéd elmondta: az ítéletet Dormánfalva polgármesteri hivatalának kell végrehajtania, Csíkszentmárton nem teheti meg helyette, hiába található az ő területén a sírkert.

„Ha az ítélet indoklásának kézbesítése után tíz nappal a dormánfalviak nem bontják le a törvénytelen építményeket, akkor Csíkszentmárton kezdeményezhet egy új bírósági eljárást annak érdekében, hogy engedélyezzék számára a végrehajtást, vagyis az építmények eltávolítását” – idézte az ügyvédet a Székelyhon.

A kényszervégrehajtást a perhez csatlakozó Bákó megyei prefektusi hivatal és a Csíkszentmártont segítő Hargita megyei önkormányzat is kérheti, ez esetben egyesítik a kereseteket – tette hozzá.

Az ügyvéd szerint amennyiben erőszakkal megpróbálják megakadályozni az ítélet végrehajtását, akkor hatósági segítségre lesz szükség, mert egy jogerős bírósági ítéletnek érvényt kell szerezni.

Mihai Tarnoveanu, az úzvölgyi katonatemetőben 2019 májusában történt erőszakos támadást és emlékműszentelést kezdeményező Nemzet Útja szervezet vezetője a jogerős döntéssel kapcsolatban jelezte: megakadályozzák a betonkeresztek és az emlékmű eltávolítását.

„A bírósági ítélet végrehajtásának napján, a keresztek eltávolításakor jelen leszünk, ahogy 2019-ben is ott voltunk a Hősök napján, és azóta minden évben” – hangsúlyozta Mihai Tarnoveanu.

A szélsőséges vezető felhívást intézett „az összes nacionalista szervezethez”, az ortodox kolostorok papjaihoz, hogy gyűljenek össze a keresztek körül, és védjék meg a ledózerolástól.

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke közleményben írta: folytatják a párbeszédet a Bákó megyei önkormányzattal, hogy az elesett román katonákat is méltó helyen lehessen eltemetni, „de az illegálisan épített betonkereszteknek el kell tűnniük.”

Kelemen Hunor romániai miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke elmondta: megelégedéssel nyugtázza, hogy az igazságszolgáltatás kimondta, nem jogszerűen állították fel a betonkereszteket, de azzal is tisztában van, hogy az ítélettől a végrehajtásáig hosszú az út.

„Attól függetlenül, hogy egy, kettő vagy három román katona nyugszik ott, valamennyiüket megilleti a tisztelet és kegyelet, viszont nem az a megoldás, hogy más katonasírokra helyezünk törvénytelenül fölhúzott építményeket” – hangsúlyozta. Szerinte számukra külön parcellát lehet nyitni anélkül, hogy a sírkertet megbolygatnák.

Fotó: MTI/Veres Nándor

Megvalósult a Magyar Kormány Támogatásával - Bethlen Gábor Alap
Share Tweet