Példa nélküli célkitűzéssel indult 2020-ban a szlovák Matovic-kormány: a kisebbségek jogállásáról szóló törvény megalkotását szorgalmazta. A tervezet előkészítéséért Bukovszky László felelt a nemzeti kisebbségek kormánybiztosaként, de idén kivették a kezéből a törvényelkészítés irányítását.
Mindezek ellenére a magyar politikus pozitív kicsengésű összegzést tett közzé.
– Olyan négy feladatról vontam mérleget, amelyek arrafelé tartanak, hogy a kisebbségi jogokban bizonyos előrelépés történjen – mondta Bukovszky László a Magyar Nemzetnek. – Az, hogy a kormánnyal sikerült elfogadtatnom a népszámlálási eredmények nemzetiségre vonatkozó adatainak egységes magyarázatát, másfél éves bizonytalanságot zárt le. A részben ehhez kapcsolódó kormányrendelet, mely a kisebbségi települések jegyzékét mondja ki, a meglévő jogok szélesebb körben való alkalmazását írja majd elő. A feladatok közül a legnagyobb fajsúlya a készülőben lévő kisebbségi törvénynek van, amely ugyan elkészült, de várja a további sorsát.
Arról, hogy a népszámlálás eredménye mit biztosít a magyar kisebbség számára, a politikus elmondta:
– A tavalyi népszámlálás első alkalommal adott lehetőséget arra, hogy ha valaki úgy érezte, nemzeti identitásában más nemzetiséghez is kapcsolódik, két nemzetiséget is bejelölhetett. A két adat egybeolvasásával elmondhatjuk, az előző évtizedekhez képest ugyan fogyásban van a szlovákiai magyarság, de annak mértéke nem olyan óriási, mint a múltban. Ugyanakkor az, hogy a kormány határozatban mondta ki, az országban 456 ezer 154 magyar él, nem jelenti azt, hogy minden rendben van. Mi több, az utóbbi évtizedben a déli tömbvidékeket felhígították a betelepült szlovákok. Maga a végösszeg annyit biztosít, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény 2011-es módosítása alapján érvényre lép a 15%-os nyelvi küszöb.
A kisebbségi törvény jelenleg milyen állapotban van? – kérdezte az interjút készítő Beke Beáta.
– A törvény elkészítésére kapott felhatalmazás alapján már 2020 tavaszán megkezdtük a munkát. A folyamatba bevontam több külső szakembert – számos kisebbségit is – és a felelős tárcák képviselőit. A múlt év végére sikerült elkészíteni a javaslat paragrafizált változatát. A javaslatról lefolytattam az egyeztetéseket a legnagyobb kisebbségek képviselőivel. A terv az volt, hogy a végleges javaslatot februárban átadom a koalíciós tanácsnak, majd az azt követő tárcaközi egyeztetés után május végén elfogadhatja a kormány. Januárban a törvényelőkészítési feladatot elvették tőlem, a kezdeményezést átvette a kormányhivatal vezetője. Márciustól a feladat megfeneklett, a javaslat várja további sorsát.
Arról, hogy milyen jogokat biztosíthat a törvény a Szlovákiában elismert 13 kisebbségnek, a politikus elmondta:
– Az elkészült törvényjavaslat olyan jogi keretet próbált megfogalmazni, amely az összes kisebbségnek lehetőséget biztosít a megmaradásra és a fejlődésre. A javaslatban szerepelnek szimbolikus részek, pl. a kisebbségek államalkotó szerepének kihangsúlyozása, a nemzetiségen alapuló diszkrimináció tiltása, a kisebbségi jelképek használata, a kisebbségi emléknapok bevezetése, ezen túlmenően a javaslat kitér a kisebbségi kultúrára és médiára, az oktatásügyre, a nyelvhasználat mainál szélesebb gyakorlati alkalmazására és az intézményes, pénzügyi támogatásukra is. A javaslat fontos része a kisebbségi önkormányzatiság bevezetése és a kisebbségi hivatal létrehozása.
A népszámlálást követő új kormányrendelet által felsorolt nemzetiségi településlista 157 új kisebbségi településsel és 347 településrésszel bővül. Így az országban 813 kisebbségi nyelvi település lesz, ahol az adott kisebbségi nyelvnek bizonyos szinteken az államnyelvvel azonos jogállása van. A lista öt új magyar faluval és 302 településrésszel is bővül.
(B. B – a Magyar Nemzet nyomán)
