Az Európai Bizottság terve szerint a tagállamoknak 6-8 hónapon belül le kell állítaniuk az olajimportot Oroszországból. Kivéve Magyarországot és Szlovákiát, amelyek az orosz olajtól való függőségük miatt 2023 végéig folytathatják az importot.
Az elképzelés szerint nyersolaj esetében hat, olajtermékeknél nyolc hónap múlva lépne érvénybe az importtilalom. Az olajembargó az Oroszország elleni újabb szankciók része, amelyek orosz vállalatokat, köztük Sberbankot is büntetik.
A szankciók életbe lépéséhez az Európai Tanács, ezen belül az összes tagállam jóváhagyása szükséges.
Magyarország nem támogatja az EB Oroszország ellen tervezett, az olajembargót is tartalmazó szankciós csomagját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, aki erről levelet is írt Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek.
Szerinte a szankciók nemcsak Magyarország energiabiztonságát ássák alá, de az EU egységét is az ukrajnai invázióval szembeni fellépésnél.
A miniszterelnök rámutatott, hogy a szankciók bevezetése Magyarország számára az alternatív ellátási infrastruktúra korszerűsítését és finomítói kapacitásaink teljes átrendezését tenné szükségessé. Ez „időt és piaci alapon finanszírozhatatlan beruházásokat” igényel – írja.
A Mol cég szerint 3-4 évre és 500-700 millió dollár beruházásra lenne szükség az orosz olajról való leváláshoz.
A magyar kőolaj-felhasználás 65%-a érkezik Oroszországból, ez napi 20 ezer tonna vásárlását jelenti, és nem állnak rendelkezésre alternatív szállítási útvonalak e mennyiség pótlására.
Brüsszel olajembargós javaslata felér egy gazdasági atombombával – hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette: ha elfogadjuk, „a rezsicsökkentésnek vége van”, 700 forintos benzin- és 800 forintos gázolajár következhet.
