Megnevezte köztársasági elnökjelöltjét az ellenzéki összefogás: Róna Péter jogász-közgazdászt kérték fel a feladatra, és ő el is vállalta a felkérést. Március 10-én az Országgyűlés választja meg az Áder János helyébe lépő új államfőt.
A kérdésre, hogy miért fogadta el a felkérést, Róna Péter elmondta:
– A hat ellenzéki párt úgy látja, a választóik elvárják tőlük, hogy legyen jelöltjük. Ha pedig ezek a pártok egybehangzóan alkalmasnak látnak erre a feladatra, szerintem kötelességem elvállalni a felkérést, sőt megtisztelőnek tartom azt.
Róna Péter a baloldali összefogás pártjai közül az LMP-vel dolgozott együtt. Mennyire ismeri a többieket? – kérdezték.
– Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt tavaly nyáron megkeresett, és beszélgettünk alkotmányozási kérdésekről és egy sor gazdaságpolitikai feladatról. Elmondtam neki, hogy szerintem az alaptörvény érvényes jogszabály, de nem alkotmány, mert nem közmegegyezésre épül. Egy új alkotmány megfogalmazását a társadalom bevonásával kell kezdeni, és népszavazáson megerősíteni az alkotmányozó nemzetgyűlés döntését. A nyár végén aztán elváltunk és nem vettem részt a kampányában.
A Népszava kérdésére, miszerint tudja-e már, hogy miről fog beszélni a parlamentben, Róna Péter elmondta:
– Elkezdtem összerakni. Ami majdnem biztosan szóba kerül, hogy a jelenlegi alaptörvény csak a szocialista alkotmányozás szellemének felel meg, hiszen minden hatalom a politika kezében van. Az alkotmány egy szerződés a társadalom és a hatalom között, amelyben a társadalom rögzíti a hatalom megszerzésének és gyakorlásának módját, határait, intézményes eszközeit, kijelöli azokat a területeket, ahová a hatalom nem tolakodhat be. A jelenlegi alaptörvényt azonban maga a hatalom hozta létre, sőt azt is belevette, hogy egy népszavazás nem változtathatja meg. Ezen egy új kormánynak azonnal változtatni kell.
Róna Péter most Oxforban tanít: mikor tér haza?
– Kell egy kis idő, amíg át tudom adni az óráimat, március 2-án már Magyarországon leszek, és hosszabb ideig maradok is.
A 79 éves jogász-közgazdász jelenleg Oxfordban egyetemi tanár. Családja 1956-ban az Egyesült Államokba emigrált, ahol gazdasági diplomát szerzett, később ezt Oxfordban jogi diplomával egészítette ki, bankárként dolgozott.
Róna Péter a rendszerváltozás után hazatért, az Első Magyar Alap vezetője lett, majd megalapította az autóbuszgyártással foglalkozó NABI Észak-amerikai Járműipari Rt.-t.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékén oktatott, 2010-ben a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja lett. Az Ökopolisz Alapítvány kuratóriumi társelnökeként segítette az LMP munkáját.
Róna Péter jelölésével kapcsolatban Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje közölte:
– Tisztában vagyunk vele, hogy a mai parlamenti viszonyok között a Fidesz könnyen megszavazza saját jelöltjét, Novák Katalint. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy az államfői tisztségre is alternatívát mutassunk. Róna Péter egyszerre elkötelezett a keresztény értékek, a társadalmi igazságosság és a fenntartható fejlődés mellett, ezek az Egységben Magyarországért sokszínű politikai közösségének is fontosak. Gazdag életútja, elismertsége és eddigi közéleti szerepvállalása alkalmassá tenné a nemzet egységét megtestesítő köztársasági elnöki tisztségre.
