„Látjátok feleim…”? címmel az első magyar nyelvű szövegemlékről, a Halotti beszédről készített dokumentumfilmet az Országos Széchényi Könyvtár. Az alkotást a magyar kultúra napján mutatta be az M5 kulturális csatorna.
A 70 perces alkotás egyrészt bemutatja az OSZK MNy 1 (Magyar Nyelvemlék 1) jelzet alatt őrzött kiemelkedően becses kéziratát, a latin nyelvű Pray-kódexet és a kódexben lévő első összefüggő magyar nyelvemléket, a Halotti beszéd és könyörgést, másrészt végigkíséri a Ferenc pápának ajándékozott díszmásolat elkészítésének hosszú folyamatát.
Mint felidézik, a Pray-kódex díszmásolata a magyar kormány ajándékaként az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra látogató Ferenc pápa számára készült, és Áder János köztársasági elnök adta át a szentatyának.
Filmben a Pray-kódexről és a Halotti beszédről szóló tudományos-ismeretterjesztő bemutatások mellett az OSZK-ban folyó digitalizáló munkáról és annak eredményeiről, valamint a Pray-kódexnek az OSZK állományában elfoglalt helyéről és a Kézirattárról, továbbá első összefüggő szövegemlékünk utóéletéről is hallhatnak a nézők.
A Pray-kódexet a pozsonyi káptalan adományozta a nemzeti könyvtárnak 1813-ban, és Toldy Ferenc irodalomtörténész nevezte el Pray György jezsuita történészről, aki 1770-ben először adott hírt róla.
A kódex a XII. századi magyarországi egyházi kultúra egyik legfontosabb dokumentuma. A latin nyelvű liturgikus kódexben a magyarországi használatra szerkesztett sacramentarium – a miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv – után egyes misén kívüli szertartások (esketés, a templom alapkövének letétele, temetés) szövegei következnek.
A Halotti beszéd és könyörgés, legkorábbi összefüggő magyar nyelvű szövegemlékünk a temetési szertartás végén, annak függelékében olvasható egy valamivel bővebb, latin nyelvű temetési beszéd kíséretében.
A kézirategyüttes az egyetlen fennmaradt középkori évkönyvünket, az Annales Posoniensest is tartalmazza, amely a 997 és 1203 közötti magyar történelemre vonatkozó, sok esetben csak innen ismert tudósítások forrása.
Az államalapítás korának becses adatai közé tartozik többek között Géza fejedelem halálának, István király megkoronázásának és Gellért püspökké szentelésének az évszáma.
