A magukat magyar nemzetiségűnek vallók lélekszáma 422 ezerre, az összlakosság 7,75%-ára csökkent Szlovákiában a minap nyilvánosságra hozott hivatalos népszámlálási adatok szerint. A magyarság vezetői életerősnek tartják a közösséget.
A 2021-es népszámlálás résztvevői először adhattak meg vegyes identitást, azaz úgynevezett „második nemzetiséget” is. A második nemzetiségként a magyart megjelölők száma meghaladta a 34 ezret, vagyis csaknem annyi volt, mint amennyivel tíz év alatt számszerűen csökkent a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma.
A legtöbben a déli régiókban vallották magukat magyarnak: a nyitrai megyében 22,3%, (10 éve 24,6%), a nagyszombati megyében 20,4% (2011-ben 21,8%), a besztercebányai megyében 10,5%-nyian mondták magyarnak magukat (10 éve 10,2%).
Bár a megjelölt nemzetiségnél némileg magasabb volt azoknak a száma, akik magyar anyanyelvűnek vallották magukat, de az ő számuk és arányuk is csökkent kissé. Míg 2011-ben 508 ezren (9,4%), addig 2021-ben már csak 462 ezren (8,48%) vallották magukat magyar anyanyelvűnek. Megjegyzendő, hogy a roma lakosságot (1,23%) külön nemzetiségként vették figyelembe a népszámláláskor.
Szlovákia összlakossága a 2021-es népszámlálási adatok szerint 5 millió 449 ezer volt.
A magyar többségű városok közül Komáromban 17 696 fő (53,68%), Dunaszerdahelyen 16 577 fő (71,94%), Gútán 7839 fő (74,15%), Somorján 6752 fő (49,55%), Nagymegyerben 6624 fő (78,43%), Párkányban 6299 fő (64,43%) vallotta magát magyarnak, míg a legjobb arányt Bősön (80,6%) érték el a mieink.
Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség párt elnöke jó hírnek tartja, hogy a szlovákiai magyarság továbbra is életképes, életerős, és a szlovák után a legerősebb nemzeti közösség az országban. Rossz hír azonban szerinte, hogy tovább csökkent a magyarok száma és aránya.
