Nemzetünk ékköve a néptánc

Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk – hangsúlyozta Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus, aki szerint a néptánc erősítheti a nemzettudatunkat is.

– Kallós Zoltánnal, a kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutatóval a hetvenes években ismerkedtem meg – ő irányította a gyűjtéseimet, ő segített, hogy hová utazzunk, hol találhatunk eredeti táncosokat, táncokat. Egy alkalommal azt mondta: amíg magyarul énekelünk és táncolunk, addig leszünk magyarok – mondta Zsuráfszky Zoltán az Origónak adott interjújában.

A portál abból az alkalomból beszélgetett a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatójával, hogy különböző tájegységek autentikus, eredeti gyűjtésből rekonstruált néptáncait mutatják be az Élő Tánc-Archívum című sorozatban.

Zsuráfszky Zoltán Martin György eredeti táncgyűjtéseinek ihletésére kezdte el a sorozatot, amely forradalmasítja a magyar színpadi néptáncművészetet, ugyanis a műsorok bemutatják egy-egy vidék autentikus táncfolyamatait, kiemelkedő táncos egyéniségeit.

Ebben Kalotaszeg, Mezőség, Bonchida, Gyimes és Szatmár táncait ismerhetik meg a nézők Martin György és munkatársai, illetve Zsuráfszky Zoltán saját gyűjtései alapján.

– 287 szatmári falu autentikus tánca van megörökítve az utókornak. Ezek olyan értékű anyagok a múlt századból, olyan szikla, amit nekünk meg kell őriznünk, és át kell adnunk a fiataloknak. Ezek a filmek ma már közkincsek. Martin György ugyanazt a munkát végezte a néptánc területén, amit Bartók és Kodály végzett a zenében. A Magyar Nemzeti Táncegyüttesé az első olyan sorozat, amelyben ilyen pontossággal, mélységgel mutatunk be eredeti táncokat, ének- és zenei kultúrát – részletezte a koreográfus.

Az interjúban elmesélt néhány történetet, hogy milyen körülmények között gyűjtötte a táncokat a határon túl a rendszerváltás előtt. Ebből többek közt kiderült, hogy az útlevelét megtaposták a román rendőrök, de a határon szinte mindig volt valamilyen incidens. A gyűjtőútjukon készült anyag sorsáról is beszámolt.

– Az elkészült filmeket rendszerint elküldtük Karikás Péternek – ő volt a magyar kulturális attasé –, és ő hozta haza diplomáciai autóval. Ha nem sikerült elküldeni neki, akkor mi rejtettük el valahová a felvételeket – ezeket a trükköket meg lehetett tanulni idővel – mondta Zsuráfszky Zoltán.

A koreográfus szerint hozzátartozik az identitásunkhoz a néptánc.

– Ez is a magyarságunk egyik ékköve. Azt mondják: nyelvében él a nemzet. De úgy gondolom: a táncában is. A néptánc a mozdulatainkba van kódolva. Nem véletlenül van ennyi táncház, gyerekek, idősek, fiatalok és öregek táncolnak szerte a Kárpát-medencében. Amíg az emberek ilyen lelkesedéssel, izgalommal tanulják a néptáncokat, addig nincs gond – említette.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes fellépett a tavalyi eucharisztikus kongresszuson is, a produkcióba bevontak gyerekeket, idős hagyományőrzőket is. Mint említi, egy életre szóló élmény volt.

– Úgy éreztük, együtt tudjuk megélni hitünket, magyarságunkat. Nagyon megható üzeneteket kaptunk utána. Az egyik legemlékezetesebb az volt, amikor valaki azt írta: ez az előadás fontos volt a magyar lelkeknek – mesélte a koreográfus.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes programjairól szólva elmondta, hogy fellépnek az idei Bartók Tavasz Fesztiválon, és felkérték őket, hogy nyissák meg nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékokat. Zsuráfszky Zoltán alkotótársa, Zs. Vincze Zsuzsa teljesen új darabot ír erre az alkalomra Szabadság, szerelem! címmel.

Megvalósult a Magyar Kormány Támogatásával - Bethlen Gábor Alap
Share Tweet