A nemzeti kisebbségek védelmének előmozdítását nevezte az Európa Tanács magyar elnöksége legfontosabb feladatának Sztáray Péter, a külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára az ET magyar elnöksége által szervezett tanácskozáson, a budapesti Európai Ifjúsági Központban.
A politikus kiemelte: a magyar elnökség célja, hogy megerősítse Európában a demokrácia stabilitását, és hatékonyan vegye fel a küzdelmet a politikai, társadalmi és kulturális intolerancia minden formájával szemben.
Magyarország az ET miniszteri bizottságának soros elnöki tisztét fél éven át tölti be. Magyarország erősíteni kívánja az európai kulturális közösség szerepét, és keresi annak lehetőségét, hogy támogassa a kisebbségek jogait – mondta.
A diaszpórában élő magyar kisebbségek élvezik az anyaország támogatását, és Magyarország biztosítja a területén élő nemzetiségek védelmét és kulturális autonómiáját – tette hozzá.
Sztáray Péter közölte: a nemzeti kisebbségi jogok védelme és segítése garantálja a tagállamok stabilitását, gazdagságát, valamint az európai intézmények stabilitását.
Ugyanakkor a nemzeti kisebbségek a leghátrányosabb csoportok közé sorolandók az európai társadalmakban, pedig nyelvük, kultúrájuk, hagyományaik felbecsülhetetlen európai értéket jelentenek, amelyeket nemzeti és európai szinten is meg kell védeni – mondta.
Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos a elmondta: a soros elnökség idejére a kormány által meghatározott öt fontos feladatok közül az első a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása.
Magyarország azért is vállalta fel ezt, mert a magyar nemzet hét országban él, és nagy tapasztalat gyűlt össze a nemzeti kisebbségek témakörében – tette hozzá, kiemelve: a kormány célja, hogy ismét a nemzetközi politika napirendjére helyezze a nemzeti kisebbségek helyzetét.
Megjegyezte: úgy látják, még a kisebbségek között is háttérbe került a nemzeti kisebbségek kérdése, annak ellenére, hogy 50 millió embert érint.
A tanácskozáson a civil szervezetek bemutatták a kisebbségek valós problémáit, a kisebbségvédelemben tapasztalható hiányosságokat, így az Európai Unió és – az őshonos európai kisebbségek jogainak EU-s védelmét sürgető Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban – az Európai Bizottság „érdektelenségét”, valamint azt, hogy több országban hiányzik a kollektív jogok elismerése.
Kalmár Ferenc hozzátette: a civil szervezetek egyértelmű, kötelező érvényű kisebbségi minimumkeret elfogadását szorgalmazták, valamint a nemzeti kisebbségek védelméről szóló két alapdokumentum, az 1990-es években elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezmény és a kisebbségi és regionális nyelvek chartájának aktualizálását.
