A nagyvilág magyarsága az 1956-os forradalom és szabadságharc 64. évfordulóját ünnepelte a napokban. Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Benkő Tibor honvédelmi miniszter részvételével katonai tiszteletadással felvonták Magyarország nemzeti lobogóját.
A koronavírus-járvány miatt csak ezt az egy központi rendezvényt tartották meg a magyar fővárosban. Orbán Viktor kormányfő Wittner Mária ‘56-os szabadságharcossal emlékezett meg a forradalom évfordulójáról. A miniszterelnök és Wittner Mária Gloria Victis 1956 feliratú koszorút helyezett el a Corvin közben, az 56-os pesti srác emlékművénél.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc örök érvényű nemzeti kiállás volt a szabadság mellett, a mi feladatunk pedig az, hogy többé ne legyünk olyan helyzetben, amelyben a szabadságunkat bárki elveheti, nem engedhetjük meg, hogy a kommunizmus eszméi újra teret nyerjenek mindennapi életünkben – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Várkert Bazárban, ahol állami kitüntetéseket adott át. Előző nap a szabadságharc ikonikus alakjának, Tóth Ilonának a mellszobrát avatták fel a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet udvarán.
„Tóth Ilonából szadista gyilkost faragtak a kommunisták, de Tóth Ilona mélységesen ember volt; ezt a nagyon tiszta embert mély gyalázatban végezték ki” – hangsúlyozta Wittner Mária a rendezvényen. Hozzátette: vannak, akik még mindig gyilkosnak kiáltják ki Tóth Ilonát, ugyanakkor ő az ártatlanul megvádolt, bebörtönzött és halálraítélt sok száz magyar szabadságharcos jelképe.
Az ellenzéki pártok vezetői is nyilatkozatokat adtak ki az ünnep alkalmából. Jakab Péter, a Jobbik elnöke hangsúlyozta, október 23-a a magyarok szabadságvágyának jelképe. „Jöhetett az ember jobbról vagy balról, abban egyetértés volt, hogy az elnyomásnak, a kizsákmányolásnak véget kell vetni” – fogalmazott.
Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke hangsúlyozta, október 23-án felébredt egy ország, és kinyilvánította, másként akar élni, más irányt akar, más vezetőkkel.
Gyurcsány Ferenc, a DK vezetője kiemelte, hogy a forradalmárok új nemzetgyűlést, tisztességes sztrájkjogot, sajtó- és véleményszabadságot akartak, megszabadulást a szovjet-orosz befolyástól és Európához tartozást. Szerinte „az Orbán-rezsim szégyene”, hogy ezek a követelések még ma is érvényesek.
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke szerint új hűbéri rendszer alakul ki, a dolgozók kiszolgáltatottak, pedig 1956 törekvése az volt, hogy a dolgozók ne robotok vagy rabok, hanem méltósággal és jogokkal bíró autonóm emberek legyenek.
