Tizenötmillió magyar él szerte a nagyvilágban, akik között nincs A- és B-kategóriájú magyar állampolgár; minden magyar egyformán fontos – nyilatkozta a Vasárnapnak Szilágyi Péter nemzetpolitikai miniszteri biztos.
– Tízmillióan élünk az anyaországban, két és fél millióan az elcsatolt területeken – mondta. – További két és fél millióan élnek a Kárpátokon túl, más országokban – őket nevezzük diaszpórában élő magyaroknak. A diaszpóra magyarsága minden kontinensen megtalálható, elsősorban Nyugat-Európában és az észak-amerikai kontinensen, de jelentős számban élnek Dél-Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon, és egy kisebb közösség Dél-Afrikában.
A diaszpóra változó összetételéről szólva Szilágyi Péter rámutatott:
– Míg a XX. században a magyarság legtöbbször kényszerből hagyta el a hazáját, addig a XXI. században sokan önszántukból, jobb gazdasági lehetőségek reményével hagyták el az anyaországot. Közülük a többség Nyugat-Európában él. Ma már sokkal egyszerűbb a kapcsolattartás az anyaországgal, mint korábban. Bárhol hallgathatunk magyar zenét, találkozhatunk a magyar kultúra különböző elemeivel. Az interneten, a közösségi médiában, vagy telefonon keresztül könnyebb tartani a kapcsolatot a családtagokkal, barátokkal. Egyszerűbb és olcsóbb is lett az utazás, így aki teheti, jóval gyakrabban hazalátogat, mint ahogy azt a korábbi emigráció tehette. Vannak, akik már nem igénylik a magyar közösségeket úgy, mint ahogy a korábbi évtizedekben, mégis azt tapasztaljuk, hogy a néptánc, a hétvégi iskolák, a gyermekeknek szóló programok iránt nagy az érdeklődés, amely által azok is be tudnak kapcsolódni a magyar közösségek életébe, meg tudják erősíteni maguk és gyermekeik identitását is, akiknek ez korábban kevésbé volt fontos.
Nyugat-Európa mellett a magyar diaszpóra jelentős része Észak-Amerikában él. Számukról a kormánybiztos elmondta:
– A legutóbbi népszámlálási adatok alapján az Egyesült Államokban 1,4 millió ember vallotta magát magyarnak vagy magyar származásúnak. Kanadában ez a szám 300 ezer fölött volt. Így elmondható, hogy Észak-Amerikában 1,7 millió ember tartja magát magyarnak, magyar származásúnak. Ennek csupán töredéke éli meg valóban a magyarságát, és még kisebb része vesz részt a programjainkon. Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy a munkánk révén egyre több fiatal kerül kapcsolatba az anyaországgal és a magyar kultúrával. Mivel a különféle programokkal elérjük a legfiatalabbakat is, azt mondhatom, hogy a diaszpóralét kiteljesedett és felvirágzott.
Azt szokták mondani, hogy egy nemzetet közös múltja és közös jövője köt össze. Milyen lehet az anyaország és a diaszpóra közös jövője? – kérdezte az interjút készítő Tóth Gábor.
– A diaszpóraközös-ségeknek a jövőben is az lesz a feladata, hogy a ránk jellemző egyedi nyelvet, kultúrát és identitást megőrizzék – mondta Szilágyi Péter. – A diaszpórában életerős közösségek élnek, amelyek tagjai meg akartak maradni magyarnak. Az elmúlt évek eredményei azt mutatják, hogy ebben a folyamatban sokat segített az anyaország – az eddigiekhez képest példátlan – támogatása. Meg kell tartani az anyanyelvet, a kultúrát és a közösséget erősítő eddigi programjainkat, tovább kell erősíteni a kapcsolatokat, lehetőséget kell teremteni arra, hogy a diaszpórában élő magyarok anyaországi befektetéseit, vállalkozásait ösztönözzük, segítsük.
Arról, hogy mire lehet számítani a következő öt-tíz évben, a miniszteri biztos elmondta:
– A megkezdett programokat folytatni kell. A Kőrösi Csoma Sándor-programot és az egyházakat célzó támogatásokat tovább kell erősíteni. A magyar házak rendszerét fejleszteni kell. Sajnos a közösségek ingatlanjainak jelentős része elavult, de az elmúlt években a kormány segítségével meg tudtuk újítani többek között a montevideói és a Sao Pauló-i magyar házakat. A cél, hogy azokon a fiatalokon keresztül, akiket a programjainkkal megszólítottunk, ezeket az intézményeket fenn tudjuk tartani. Új ösztöndíjrendszert dolgozunk ki azok számára, akik Magyarországon szeretnének tanulni középiskolában vagy felsőoktatásban. Idén ősszel Sárospatakon, a Református Kollégiumban – felekezettől függetlenül – el is indul az első diaszpóra osztály. A felsőoktatási ösztöndíj részletei még kidolgozás alatt vannak, de minden bizonnyal jövőre az is el fog tudni indulni.
Szilágyi elmondta, ingyenes képzést és ösztöndíjat ajánlanak a diaszpórában élő fiataloknak, hogy Magyarországon tudjanak továbbtanulni. Fontosnak tartja a diaszpóra táborokat is, hogy a fiatalok közelebbről megismerkedjenek az országgal és a magyar kultúrával. Így a résztvevők identitásukban megerősödve térhetnek haza.
– Hasonló program a Hungarian Human Rights Foundation által működtetett és a Nemzetpolitikai Államtitkárság által támogatott Reconnect Hungary, amely az észak-amerikai többedgenerációs magyarságot szólítja meg, amelynek képviselői nehezen, vagy egyáltalán nem beszélnek már magyarul – folytatta. – Számukra kéthetes tábort kínálunk Magyarországon és Erdélyben. Évente 30 fiatal vesz ebben részt, itt a kulturális programokon túl a fiataloknak arra is lehetőségük van, hogy felmenőik településeit felkeressék. A járvány ezeket a programokat most megakasztotta, de bízunk benne, hogy jövőre ismét megtarthatjuk őket a szokott módon. Addig is interneten, telefonon és az online térben megvalósuló programokon keresztül erősítjük a kapcsolatot.
(T. G. – a Vasárnap nyomán)