Sikerült sokkal több pénzt kiharcolni

Az európai uniós tagállamok vezetői elfogadták az EU 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetését és a koronavírus-járvány okozta gazdasági-társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a négynapos csúcstalálkozót követően.

Orbán Viktor miniszterelnök elérte, amit akart: Magyarország hárommilliárd euróval több pénzt kapott, mint amire előtte számítani lehetett, így 21 milliárd euró érkezik az országba; Angela Merkel kancellár pedig megígérte, hogy a német elnökség alatt – az év végéig – lezárja a Magyarországgal szemben zajló uniós jogállamisági eljárást.

A koronavírus-csomag esetében az eredetileg javasolt 450 milliárd euró helyett a vírus által leginkább sújtott államok csak 390 milliárdra számíthatnak vissza nem térítendő támogatásként, 360 milliárd viszont kölcsön lesz. Így az eredeti, 750 milliárd eurós keret nem változik.

A jogállamisági előírás ügyében közfelkiáltással fogadták el a javaslatot, amely szerint az Európai Tanács szükségesnek tartja a jogállam, illetve az uniós pénzügyi érdekek védelmét. Ha a bizottság szükségesnek látja, akkor felvetheti a szankciókat, amelyet azután a tanácsban kétharmados aránnyal kell elfogadni.

Magyarország és Lengyelország biztosítékokat kapott, hogy ha bármelyik állam esetében a jogállami aggályok miatt beindítják a folyamatot, akkor az objektív szempontok alapján, diszkriminációmentesen történik, minden tagállamok egyformán kezelnek, elfogulatlanul, a rendelkezésre álló tények alapján.

„Magyarországnak és Lengyelországnak nemcsak komoly pénzösszegeket sikerült szereznie, hanem megvédte nemzeti büszkeségét is az európai uniós csúcson” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az értekezlet után Brüsszelben.

A lengyel nagykövetségen Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatón Orbán azt mondta: minden kísérletet, amely össze kívánt volna kapcsolni két rendkívül fontos kérdést, az uniós pénzeket és a jogállamiságot, sikerrel visszautasították, és új mechanizmus létrehozását szorgalmazták.

Az ellenséges törekvések megtörése siker Magyarország és Lengyelország számára is – közölte. „A tárgyalások sikere azt mutatja, ha összefogunk, semmilyen ellenfél sem győzedelmeskedhet fölöttünk” – fogalmazott.

Az elért sikerek közül kiemelte a nyugat-balkáni régió uniós integrációjára és a bővítésre szánt támogatások mértékét is.

„Az EU-csúcs eredményét úgy lehet értékelni, hogy a magyar és a lengyel erők Brüsszelnél megállították a liberális brigádok nemzetközi támadását” – összegezte Orbán immár a Kossuth Rádió műsorában.

A kormányfő kiemelte: Magyarország és Lengyelország visszaverte azt a kísérletet, hogy az őket megillető pénzekről mások döntsenek. „Voltak, akik azt akarták elérni, hogy ugyan megkapjuk a nekünk járó összegeket, de a felhasználást politikai feltételekhez kötnék” – mondta.

Úgy vélte, tipikusan olyan országokról van szó, amelyek bevándorláspártiak, és „gyűlölnek bennünket”, mert nem engedjük, hogy az ő migrációs politikájuk érvényesüljön, és mert Magyarország megállítja a migránsokat – tette hozzá.

Azt akarták, hogy legyen olyan pénzügyi eszköz, amellyel zsarolni lehet Magyarországot és Lengyelországot – közölte Orbán, hozzátéve: nem háborút nyertek, hanem egy fontos csatát.

A hazai ellenzék és a baloldali magyar európai parlamenti képviselők szerint Orbán semmit sem ért el az uniós csúcson, vereséget szenvedett, és a jogállami követelmények továbbra is fennállnak az azt áthágó magyar kormánnyal szemben.

Megvalósult a Magyar Kormány Támogatásával - Bethlen Gábor Alap