Nem sikerült Ukrajnával áttörést elérni, Kijev nem kíván változtatni a diszkriminatív nyelvtörvényen, ezért Magyarország blokkolja az ukránok NATO-integrációját – emlékeztette Németh Zsoltot, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét Kósa András, a Népszava újságírója, aki interjút készített a politikussal.
Németh Zsolt rámutatott: „Nincs más eszköz a kezünkben a kárpátaljai magyarok helyzetének javítására. Nem csak Ukrajnával szemben, de sajnos nyugati szövetségeseinket sem tudjuk másképp arra ösztökélni, hogy gyakoroljanak nyomást a kijevi vezetésre, hogy az alapvető európai jogelveket és normákat méltóztasson gyakorolni.”
Az újságíró felvetette: Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Kövér László is arról beszélt Trianon kapcsán, hogy ez a magyar baloldal árulása miatt következett be. Bár a történelem ennél azért összetettebb, arra kétségtelenül alkalmasak voltak a nyilatkozatok, hogy a századik évfordulón se lehessen együtt emlékezni.
„Nem így látom – mondta Németh Zsolt. – A trianoni politikai nyilatkozatot egyhangúlag fogadta el a parlament – a DK kivételével, de ők előre jelezték, hogy nem vesznek részt a szavazáson. A többi ellenzéki párt részéről olyan törekvést tapasztalok, hogy Trianont, a határon túli magyarok ügyét tegyék egy nemzeti konszenzus részévé, amit üdvözlök.”
A kérdező rámutatott: éppen ezért nem érti, miért volt szükség ezekre a megnyilvánulásokra. Németh Zsolt elmondta:
„Amiket mondtak, azok a magyar történelemtudományban markánsan jelen lévő megközelítési módok. Trianonról máig élénk viták zajlanak a társadalomban és a történettudományban, természetes, hogy a politikai diskurzusnak is részei. A magyar emlékezetpolitikában szintén rengeteg vita van a fasizmusról, a kommunizmusról, arról, hova tartozik Szabó Dezső, Jászi Oszkár, Illyés Gyula vagy akár Károlyi Mihály. De ezeket jól el lehet választani a külhoni magyarság aktuális kérdéseitől. Ha képesek vagyunk erre, már tettünk egy fontos lépést.”
Az újságíró feltette a kérdést: ön szerint az ellenzék a nemzet része?
Németh Zsolt elmondta: „Igen, sőt szerintem az is része a nemzetnek, aki saját maga tagadja meg egy adott nemzettel az azonosulást! A nemzetellenes is a nemzet része, ha tetszik ha nem!”
Kósa András felvetette: Orbán Viktor azt mondta az Igor Matovic szlovák kormányfővel tartott sajtótájékoztatóján, hogy szándékosan nem hozta szóba Trianon ügyét a megbeszéléseken. Németh Zsolt így felelt:
„Szerintem óhatatlanul szóba került, még ha nem is direkt formában. Ráadásul Matovic is beszélt róla korábban, Orbán Viktor is, amikor Sátoraljaújhelyen emlékművet avatott. Az az emlékmű önmagában beszédes: egy olyan turulszobor, amely az együttélést, a közös emelkedést jeleníti meg. Vagyis Trianon nem volt megkerülhető. A szlovák miniszterelnök kinyújtotta a kezét és mi elfogadtuk, ennek a találkozónak ez volt a lényege. A történelmi megbékélés szándéka egy sor konkrét probléma megoldásában segíthet, a két társadalom kollektív frusztrációjának meghaladását is hozhatja, ami ráadásul pozitív példa lehet a magyar-ukrán, magyar-román viszonyban is.”
Konkrét ügyekben, mint a kettős állampolgárság, a kollektív bűnösségről szóló benesi dekrétumok, mikor jöhetnek konkrét eredmények? – kérdezte az újságíró.
„A külügyminiszteri tárgyaláson magam is felvetettem, hogy a magyar-szlovák történész vegyesbizottságot is össze lehetne végre hívni, itt az esély. Ezek persze nehéz ügyek, és a megoldásukban nagyon nagy szerepe lesz a szlovákiai magyarság politikai szervezeteinek konszenzusteremtő képességére is. Most három politikai erő is van: a Magyar Közösség Pártja mellett a Most-Híd és az Összefogás mint új politikai képződmény. Parlamenti képviselet azonban nincs. Az eredményekhez magyar egységet is kell teremteni” – mondta a külügyi bizottság elnöke.
Németh Zsolt szerint egyébként „nonszensz, hogy van egy 10%-ot kitevő kisebbség, amely meghatározó politikai tényező lehetne Szlovákiában, ha jól megszervezi magát, és még csak képviseletük sincs.”
(K. A.)
