A kárpátaljai magyarok háborgatása, a nyelvi jogok ellehetetlenítése után most az Ukrajnában zajló közigazgatási reform következményei veszélyeztetik a magyar kisebbség számára – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet cikke.
Az önkormányzatok összevonásával kistérségeket alakítanak ki, de a járásokat is átalakítják. A kistérségek kialakításának tervét Kárpátalja hosszú ideig vonakodott elkészíteni. A régió korábbi kormányzója, Hennagyij Moszkal is ellenezte azt, mondván: Kárpátaljára kedvezőtlenül hat a folyamat.
Elméletileg az önkormányzatok megkapták a felhatalmazást, hogy önkéntes alapon szervezzenek kistérségeket. Így a Kijevbe juttatott tervezet 64 kárpátaljai ilyen egység kialakítását tartalmazta.
Az egyik terv azonban most mégis meghiúsult. Visk – az egykori öt máramarosi koronaváros egyike – nemrég tudta meg: nem engedélyezték kistérséggé alakítását, hanem a településnek a kormányhatározat értelmében a huszti kistérség részét kell képeznie.
„2019-ben Ukrajna törvényeit betartva lakossági fórumot tartottak, amelyen egyhangú szavazás döntött arról, hogy a két szomszédos település, Visk és Veléte egyesítésével külön kistérség jöjjön létre. Ez bekerült a megye által elfogadott tervbe is” – nyilatkozta Szabó Gabriella, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség viski szervezetének elnöke.
A mostani kormánydöntés a viski és a velétei lakosok között is óriási felháborodást keltett: nehezményezték, hogy akaratukat semmibe véve határoztak a sorsukról. A két település tart attól, hogy elveszítik közigazgatási önállóságukat.
A viski lakosok a helyi civil és egyházi szervezetekkel együtt tiltakoztak a kormányhatározat ellen, felülvizsgálatát várják. A két település vezetője rendkívüli találkozón kérte Kárpátalja újonnan kinevezett kormányzójának, Olekszij Petrovnak a közbenjárását is.
„A találkozón különböző ígéretek hangzottak el a helyzet rendezésére, a tárgyalások továbbra is zajlanak” – mondta Szabó Gabriella. A KMKSZ is lépett: arra kérte a kormányt, hogy vegye figyelembe a népakaratot, a polgárok és közösségek törvényben garantált jogait.
Szintén kiverte a biztosítékot a járások számának csökkentése: a jelenlegi 490-at 102-re szűkítenék. Ez a lépés az ország területén egy tömbben élő nemzeti kisebbségek szétszakadásával fenyeget. Mint legutóbbi lapszámunkban megírtuk, a KMKSZ bírálta a Kárpátalja megye új közigazgatási felosztásáról szóló tervezetet.
Hangsúlyozták: a járások kialakításával kapcsolatban támogatják, hogy egy Beregszász központú járást hozzanak létre.
Ám felhívták a figyelmet arra, hogy a tervezett új járási rendszer hátrányosan érinti a kárpátaljai magyarságot, mivel a magyar nemzetiségűek százalékos aránya az új járásokban jelentősen csökken. Így a beregszászi járásban az eddigi 75%-ról 43%-ra, az ungváriban 33-ról 13%-ra, a munkácsiban pedig 12-ről 4%-ra apad a magyarság részaránya.
„Szövetségünk már több ízben jelezte az ukrajnai illetékes szerveknek: a kárpátaljai magyarság szempontjából fontosnak tartja, hogy az új adminisztratív felosztás kialakításakor a magyarság történelmi letelepedési területén lévő kistérségeket egy járásban egyesítsék Beregszász központtal” – emelte ki közleményében a KMKSZ.
