Nemzetünk lelki határai változatlanok!

A trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján, június 4-én Magyarország-szerte megemlékezéseket tartottak a történelmi Magyarország feldarabolására emlékezve.

„A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is” – hangoztatta Áder János köztársasági elnök az Országgyűlés emlékülésén.

„Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően itt vagyunk, élünk” – hangoztatta az államfő.

Kijelentette: senki nem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak, ha már a nemzet földrajzi határai megváltoztak.

Magyarország a területének 67%-át és lakosságának 60%-át veszítette el, a szintén vesztes Németország csupán a területének 13 és a lakosságának 4%-át, ami azt mutatja, hogy a népek önrendelkezésére vonatkozó wilsoni elveket csak Magyarország kárára alkalmazták – hangoztatta az államfő.

Trianon sem békét nem hozott, sem a térség fejlődését nem segítette, az etnikai feszültségeket sem csökkentette, csak újabb viszálykodás magvait hintette el – mutatott rá Áder János.

Az államfő elmondta: Magyarországot a II. világháború óta újra és újra megvádolják a határok megváltoztatásának szándékával, holott amikor erre a történelem lehetőséget kínált, Magyarország sosem élt területi követelésekkel: sem a Ceausescu-rezsim bukása, sem Jugoszlávia szétesése, sem Ukrajna megszületése, sem Csehszlovákia kettéválása idején.

„Tiszteletet adunk a szomszédainknak, de azt kérjük, ők is tiszteljenek minket és az országaikban élő magyarokat” – mondta. Hozzátette: „Amit a nagyhatalmak elrontottak, nekünk kell kijavítanunk. Ha így teszünk, a trianoni átok lekerül rólunk.”

Áder János közölte: nem leszünk partnerek a történelemhamisításban, az anyaországon kívüli magyarok megtagadásában.

Partnerek leszünk az őszinte beszédben, a történelmi esélyek kihasználásában, a magyarok és magyarok, a magyarok és más nemzetiségűek közötti kötelékek erősítésében.

Június 4-e tíz éve a nemzeti összetartozás napja – hívta fel a figyelmet –, a cél az, hogy erősebb kötelék szövődjön magyar és magyar között. Ezt szolgálja az egyszerűsített honosítás és a határon túli közösségek, intézmények, vállalkozások támogatása, az egyházi, közösségi élet színtereinek megújítása.

„Tíz éve azon dolgozunk, hogy szociális juttatásokkal, ösztöndíjakkal és a magyar iskolák megerősítésével adjunk távlatot ott, ahol a magyar fiatalok megtartásához elsősorban oktatás és munkahely szükséges” – sorolta a megtett intézkedéseket. Az Országgyűlés tíz év alatt megtízszerezte a nemzeti összetartozás kiteljesítésére szánt forrásokat.

Az államfő beszéde végén felidézte Széchenyi István Hitel című könyvében írt szavait: „Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; én azt szeretem hinni: lesz!”

A magyar nemzeten nem fog sem a golyó, sem a kardvas, Magyarország, ha le is verik a lábáról, újra és újra feláll. Nincs a világnak egy nemzete sem, amely kibírt volna ilyen száz évet, de mi nemcsak kibírtuk, hanem ismét győzelemre állunk – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Sátoraljaújhelyen, ahol közadakozásból megújult Centenáriumi Turul-szobrot avattak fel a Magyar Kálvárián.

Ezer évünkről szóló történelmi visszatekintésében Orbán Viktor kiemelte: „A Nyugat megerőszakolta Közép-Európa ezer éves határait és történelmét, bennünket védhetetlen határok közé szorított, természeti kincseinktől megfosztott, erőforrásaiktól elrekesztett, országunkból siralomházat csinált”.

Hozzátette: erkölcsi aggályok nélkül rajzolták át Közép-Európát, ahogy újrarajzolták Afrika és a Közel-Kelet határait is. „Ezt nem fogjuk nekik elfelejteni soha” – hangoztatta. Arra is figyelmeztetett: a magyarok soha többé nem engedhetik meg maguknak a gyöngeség luxusát, mindig az lehet a mienk, amit meg tudunk védeni.

Csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs, valaki megértette, valaki nem. Ezeréves történelem áll mögöttünk, ezért felülemelkedünk az „itt és most”-on – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint a béke és a biztonság szigete vagyunk, „nagy erő birtokosai is” mely erő felelősséggel jár, amivel mi magyarok tisztában vagyunk.

A kormányfő kijelentette: a trianoni diktátum utáni száz év karantén, „a száz év magány korszaka véget ért”, ismét vannak szövetségeseink, jó szomszédaink, akikkel együtt készülhetünk a jövőre, a következő évtized nem a fogyatkozásról és a veszteségekről, hanem a gyarapodásról és az országépítésről szól majd.

A nemzeti mivoltára büszke Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával örömmel építjük a közös jövőt. A történelem megadta az esélyt, hogy a közép-európai népek új korszakot nyissanak, együtt emelkedjenek fel. Az elmúlt tíz évben bebizonyosodott, ha a magyar nemzetrészek életereje összeadódik, a szomszédainknak is jó – mondta.

Mi vagyunk azok, akik megfordítják Magyarország sorsát. Remélhetjük, hogy a mi nemzedékünk még beteljesítheti a küldetését, és egészen a győzelem kapujáig fogja vinni Magyarországot. De a döntő ütközetet az utánunk következő nemzedéknek kell megvívnia, a végső lépéseket nekik kell megtenniük – jelentette ki a miniszterelnök.

„Nem lesz se könnyű se egyszerű, de megéri majd, nagy idők várnak rátok, készüljetek, minden nap készüljetek” – idézett az Írásból Orbán Viktor, azzal zárva beszédét, hogy „Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!”

Megvalósult a Magyar Kormány Támogatásával - Bethlen Gábor Alap