Iosephus Flavius zsidó történetíró (Kr. sz. I. sz.) egy művében írja: „Ádám harmadik fiának, Séthnek gyermekei mind jó lelkűek voltak. A csillagzatok ismeretére támaszkodtak, és meghatározták az égitestek pályafutását.
De hogy a felfedezések rejtve ne maradjanak, és hogy veszendőbe ne menjenek – minthogy Ádám meghirdette a pusztulást tűz, majd víz által –, azért két oszlopot emeltek, az egyiket égetett agyagból a másikat kőből, s mindegyikre felrótták tudományukat.”
Egy zsidó monda szerint a vízözön után Sém unokája, Noah ükunokája megtalálta őket, és megfejtette tartalmukat. Georgiosz Szün-kellosz bizánci krónikás is leírja ezt az egyiptomi-zsidó hagyományt. Erre utal Proklosz Plátónhoz írott egyik levele is.
Ugyanezt a hagyományt az emberiség őstudományáról örökíti meg Euszebiosz egyházatya babiloni változatban. (Várkonyi Nándor: Sziriat oszlopai, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1972, 9. old.)
Azóta is, a föld mélye rengeteg titkot rejteget, néha egy-egy tárgyi emlék felszínre kerül, és a tudósok igyekeznek megfejteni a jelentését.
- szeptember elején dr. Révész Péter, a nebraskai Lincoln Egyetem tanára volt vendégünk Chicagóban, aki komputeres szakember létére meglepően nyelvészkedésre adta a fejét, a Minószi Írások megfejtésén dolgozik a magyar rovásírás és nyelv segítségével, nem utolsósorban a számítógépet is igénybe véve. Saját maga így vall erről az anyagról:
A bronzkori minószi kultúrának két írásfajtáját különböztetik meg: a krétai hieroglifikus és a lineáris A írást. Már több mint száz éve mind a kettőt megfejthetetlennek tartja a tudomány.
Minden írás megfejtésének alapja az írásjelek hangértékeinek a helyes megállapítása és az írással rögzített nyelv meglátása. Eddig a minószi nyelvet majdnem minden tudós indoeurópai vagy szemita nyelvcsaládba tartozó nyelvnek vélte, de semmilyen ilyen irányú próbálkozás nem vezetett eredményhez.
„Az előadásban bemutatjuk, hogy a magyar rovásírásnak meglepően közeli kapcsolata van a minószi írásokkal. Párosítva a leghasonlóbb magyar rovásírásos betűket a lineáris A-s jelekkel, az utóbbiaknak sikerült olyan hangértékeket adni, amiknek alapján már több minószi írásszöveget le lehet fordítani mint értelmesen olvasható, magyarhoz hasonló szöveget. Ezekből a fordításokból több példát is bemutatunk” – mondta Révész Péter.
A korábbi indíttatásról a weboldalán kapunk híreket, ugyanis volt egy görög kollégája, aki felhívta a figyelmét a szövegek megfejthetetlenségére és magára az ógörög kultúrára, majd járt Athénban is.
Révész Péter azóta már odahaza több helyen tartott előadást kutatásairól, és a Youtube-on is szerepel több előadása angolul és magyarul is.
Ezekből van, amelyik bemutatja, hogy a minószi kultúra formavilága a Kárpát-medencéből származik. Másokban pedig azt próbálja igazolni, hogy a minószi nyelv a magyarnak valamilyen rokona, vagy együtt valamely korai hajtásai, közeli rokonai az ősnyelvnek. Ezeket összetéve egy bizonyítékot kaphatunk arra, hogy a mai magyar nyelv egyik közeli rokonát – valószínűleg ősét – már a Kárpát-medencében beszélték 5000 évvel ezelőtt is.
Dr. Révész Péter Budapesten született 1965-ben, és 15 évesen a szüleivel került az Egyesül Államokba, ahol a Tulane Egyetemen szerzett diplomát 1985-ben informatika és matematika szakokból. Ezután a Brown Egyetemen informatikai doktorátust szerzett 1991-ben.
A magyar szakember ezután a Torontói Egyetemen posztdoktori munkatárs volt, mielőtt csatlakozott a University of Nebraska-Lincolnhoz, ahol jelenleg professzorként tevékenykedik. Kutatási területei az adatbányászat, az adatbázisok, a bioinformatika és komputeres nyelvészet.
Több mint 250 tudományos cikk és két tankönyv szerzője, amelyeket a Springer könyvkiadó jelentetett meg.
Révész Péter professzort több neves intézmény is meghívta vendégkutatónak, például az egyesült államokbeli IBM Watson Kutatóintézet, a németországi Max Planck Informatikai Intézet, a görögországi Athéni Egyetem, a finnországi Helsinki Egyetem, a belgiumi University of Hasselt, valamint az Egyesült Államok Légierőjének tudományos kutatóintézete és a washingtoni Külügyminisztérium.
A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen megtartott tavaly novemberi előadásában dr. Révész Péter bemutatta, hogy a komputeres adatbányászat segítségével kimutathatók szabályos hangváltozások a finnugor és a sumér nyelvek között. A videóiban van néhány példa arra, hogy a szóeleji magyar „f” hang megfelel a szóeleji sumér „b” hangnak.
Ez azért érdekes, mert a finn, manysi és hanti nyelvekben a szóeleji „p” szabályosan változik „f”-re a magyarban. Ahol ilyen szabályos hangváltozásokat találnak két nyelv között, ott azt annak az egyik bizonyítékának tekintik, hogy a két nyelv egy közös őstől származik. Emellett egy bizonyos alapszókincset és nyelvtani hasonlóságokat is vizsgálnak.
Sok vita esett már a magyar és a sumér nyelv kapcsolatáról. Révész Péter szerint sok korábbi kutató rossz magyar-sumér szótárakat állított fel, amiből kihagytak mindenféle finnugor összehasonlítást, ugyanakkor összeerőltettek sok magyar és sumér szót, amiknek nincs közös ősük.
„A finnugor nyelvészek joggal kritizálták ezeket a korábbi kutatókat, hogy nincs is szabályos hangváltozás, csak igen szabálytalan, és ezért a magyarnak és a sumérnak nem lehet közös őse. Én egy olyan szótárt használtam, ami elkerült sok hibát azzal, hogy nem csak a magyart és a sumért, hanem a többi finnugor nyelvet is egyszerre összehasonlította” – mutatott rá dr. Révész Péter, aki jelenleg erdélyi előadókörútjára készül.
Tatár Etelka (Chicago)
